Őrült művészfilm lett a magyar Stanislaw Lem-adaptáció

Polgár Csaba a filmben

Pálfi György Stanisław Lem azonos című regényéből készítette el Az Úr hangja című filmjét, ami meglehetősen szokatlan alkotás: egyszerre experimentális művészfilm, hagyományos családi dráma és retró sci-fi. Mintha három film futna párhuzamosan.

Kezdjük a családi drámával: a főhős a harmincas évei végén járó Péter, aki egy rejtélyes balesetekről szóló dokumentum-sorozatban felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, ahová magával viszi feleségét (Kiss Diána Magdolna) is, és folyamatosan tartja a kapcsolatot kerekesszékes fivérével (Fekete Ádám), aki az anyjukkal (Bánsági Ildikó) van otthon. Idővel Péter végre rátalál az immár új családot alapított apára (Eric Peterson).

Polgár Csaba a filmben Forrás: Vertigo Média

Ez az alapszituáció fordulatokat és drámai konfliktusokat is bőven hoz magával, és Pálfi megmutatja általa a keleti és a nyugati világ, szocializmus és kapitalizmus markáns különbségeit is, előnyeiket és árnyoldalukat egyaránt. Az apa bevallása szerint csak azért disszidált, mert a szakmájában akart dolgozni, azt csinálni, amihez a legjobban ért, és ez sokat elárul arról a hanyatlásról, amit a Kádár-korszak hozott Magyarországnak. Az apa-karakter mondata kiszólásként is értelmezhető a rendező, Pálfi György részéről, aki láthatóan nem bánná, ha a poszt-szocialista Magyarország helyett Hollywoodban indult volna a karrierje. Ez a filmje is Amerikában játszódik, felerészben angolul. Első nagyjátékfilmjében, a Hukklé-ban pedig nem volt beszéd, azaz a rendező a filmművészet nyelvi korlátait átlépve hozott létre egy olyan mozit, ami a világon bárhol ugyanannyira érthető.

Polgár Csaba a filmben Forrás: Vertigo Média

A családi dráma dominálja a filmet, viszont jóval rejtélyesebb a sci-fi szál és a művészi víziók. Ami a sci-fit illeti, a filmben számos áldokumentumfilmes betét is találató: az a bizonyos titokzatos balesetekről szóló doku-sorozat néhány tudóst nevez meg pár megmagyarázhatatlan haláleset okaként, kormányzati konspirációt sejtve mögöttük. A tudósok egyike, mint kiderül, nem más, mint Péter apja. Még a spoiler határán innen van, ha eláruljuk, hogy az eltűnéseknek egy földönkívüliektől érkezett üzenethez, és azzal kapcsolatos titkos kísérletekhez van köze. A sci-fi műfaj narratívája és a családi dráma itt fonódnak össze, és rímelnek is, mivel mindkettő egy-egy idegen világ lakói közti kommunikációról, illetve annak nehézségeiről szól. A maga módján Az Úr hangja egy realisztikus ufós sci-fi, épp mint Denis Villeneuve filmje, az Érkezés.

Polgár Csaba a filmben Forrás: Vertigo Média

Pálfi György és alkotótársai láthatóan élvezettel nyúltak az áldokumentumfilm műfajához és használtak különféle, gyakran elavult kamerákat, nyersanyagot és formátumokat. A filmbeli tévésorozat vérbeli trash, és ezek a jelenetek a filmben is egyfajta trash-esztétikát járatnak csúcsra. Olyan érzésünk lehet, mintha tényleg egy hatásvadász reality-t néznénk a tévében, másutt pedig a '60-as évekbeli amerikai B-filmekre emlékeztet a sci-fi szál. Vannak viszont a filmben olyan, leginkább a sci-fi és a fantasy műfajába illő jelenetek is, amik nem illeszkednek szervesen a film szövetébe, hanem inkább experimentális művészi vízióként dekódolhatóak. Van, ami az űrben játszódik, egy űrhajón, és a színészgárda alakít benne új karaktereket, egy másik pedig Francisco Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festményét idézi. Ezek a jelenetek irreálisak, stilizáltak, és furcsaságukra várat a magyarázat. Fordulatosak, de főleg szavarbaejtőek, viszont láthatóan szándékosan azok, és éppolyan élvezettel készültek, mint az áldokumentarista szcénák, ugyanazt az örömfilmezést képviselik, amit Pálfi montázsfilmje, a Final Cut - Hölgyeim és Uraim (amit létező filmek snittjeiből vágott össze). A szcénák látványvilága izgalmas, stílusuk experimentális: a film elején például formák, molekulák és gének alakulnak egymásba, amit indusztriális zene fest alá. A merész és szokatlan képi világ illik is egy olyan történethez, ami önmagában is kísérletező, ráadásul eleve egy tudományos áttörés körül forog.

Kiss Diána Magdolna és Polgár Csaba a filmben Forrás: Vertigo Média

Ami a színészi alakításokat illeti, Polgár Csaba a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (interjúnk a rendezővel itt olvasható) mellékszerepe után ezúttal főszerepben tűnik fel, és rokonszenvességet kölcsönöz a karakternek, aki egyébként nagyon is rászorul erre. Fekete Ádám, aki korábban a Tiszta szívvel-ben szerepelt, szintén van annyira szimpatikus, hogy érthetővé tegye Péter apa-keresését, a főhős ugyanis nem csak saját maga miatt vág bele a küldetésbe, hanem fivére miatt is. Legalábbis egészen biztosan ezzel vádolja őt partnere, akit Kiss Diána Magdolna alakít első női főszerepében. A színésznő hűen testesíti meg a rációt a történetben, ami pedig az apát alakító Eric Petersont illeti, nem túl hihető, hogy az emigráns ennyire elfelejtett volna magyarul, de legalább nem egy ismerős arccal találkozik a magyar közönség egy olyan filmben, amit a karakter utáni kutatás mozgat.

Szokatlan, radikális és kompromisszummentes film készült, ami nem is hasonlítható máshoz, mint Pálfi korábbi filmjeihez, amilyenek a Hukkle, a Taxidermia és a Szabadesés, na meg persze a Final Cut - Hölgyeim és Uraim. Az Úr hangja sem fog csalódást okozni a rendező híveinek.