Szavak nélkül az elidegenedésről

Modern idők
Vágólapra másolva!
A némafilm (és persze általában a filmművészet) mestere olyat tudott megragadni a huszadik századi emberről, annak tragédiájáról, kiszolgáltatottságáról, amit közel száz év után, a film csúcstechnikája mellett sem sikerült ábrázolni. Charlie Chaplin két klasszikusával köszönt be az új év azokhoz, akik a televíziózást választják. A magyar filmtörténetből is kaphatunk esszenciát: Makk Károly örökérvényű vígjátékát a Liliomfi-t a Duna Televízió kétszer is vetíti. Ha már kénytelenek vagyunk otthon ünnepelni a járvány miatt, a streamingszolgáltatók kínálatából is szemezgethetünk, utóbbiból Muszatics Péter filmtörténészt kértük meg, ajánljon az új év első napjára valót.
Vágólapra másolva!

Marad tehát a televíziózás és az egyre színesedő streamingszolgáltatók válogatása az óév végén és az új esztendő nyitányán a kulturális programra vágyóknak.

Az M5 az új évet – noha délelőtti órákban – a némafilm mestere, Charlie Chaplin két klasszikusával nyitja: a Nagyvárosi fények (1931) és a Modern idők (1936) csavargója, bármiféle néptanítói szerep szándéka nélkül, komédiába ágyazva leplezi le a kapitalizmus visszásságait és az új világ elembertelenedő valóságát.


Lassan százévesek ezek a filmek, mégis a mozgóképes technika jelenlegi vívmányai mellett sem sikerült azt a mélységet megragadni, amit Chaplin szavak nélkül a vizualitás és a zene eszközeivel kifejezett. Csetlő-botló csavargó karakterével és a burleszk eszközével, a társadalomkritika direkt szándéka nélkül ábrázolta a huszadik századi kisember elveszettségét a nagyvárosban, az elidegenedést a gépek uralta világban. Mindeközben pedig folyamatosan nevettetett.

Modern idők Forrás: Criterion


Már a hangosfilmek korát éljük, amikor Chaplin 1931-ben megrendezi a Nagyvárosi fények-et, a csibész csavargó történetét a vak virágáruslánnyal. Különlegessége, hogy nemcsak főszereplője és rendezője, de zenéjét és forgatókönyvét is ő jegyzi, ráadásul maga vágta a filmet. A filmművészet történetében is fordulópont ez a két alkotás, hiszen itt már hangosfilmről van szó, Chaplin a pantomim művészeként azonban még makacsul ellenáll a szavaknak - úgy gondolta, a beszéd a komikum kárára lesz, és a film érzelmi mélységén sem segít a verbalitás. A Modern idők az első filmje, amelynek végén, Titine kupléjában végre halandzsanyelven megszólal.


A halhatatlan csavargó karaktere ma is élő figura, szüntelen ihletforrás: itthon az őszi évad kezdetén a Játékszínben mutatták be Szente Vajk rendezésében a Nagyvárosi fények színházi adaptációját.

És hogy mitől kelti ugyanazt Makk Károly Liliomfi-ja több mint fél évszázad múltán is? – ezt kérdezték halála előtt néhány évvel a rendezőtől, aki a spontaneitásban ragadta meg a film sikerének kulcsát. A magyar filmtörténet egyik legsikeresebb vígjátékát a Duna Televízió január 1-jén vetíti, majd a Duna World megismétli az év második napján.

Az ötvenes évek fiatal magyar színészei sorakoznak benne: Ruttkai Éva, Soós Imre, Krencsey Marianne, Garas Dezső, Pécsi Sándor vagy Dajka Margit.

- fogalmazott a rendező.


Szigligeti Ede darabját sorra játszották a színházak, amikor Mészöly Dezső, Bacsó Péter és Bíró Yvette forgatókönyvéből Makk Károly elkészítette a filmes változatot.

Darvas Iván, aki korábban a színpadi változatban Gyuri pincér szerepét kapta, Makk filmjében már a hősszerelmest alakítja, neve örökre összefonódott Liliomfival. Ruttkai Éva már ismert színész a Liliomfi forgatásakor, aki remek komikaként mutatkozik be a vígjátékban, Krencsey Marianne viszont elsőfilmesként hódítja meg a filmet.

Gyuri pincért a legendás Soós Imre alakítja, aki egy évvel a Liliomfi forgatása után, a Körhintá-val lett országos hírű színész, egy nagyon rövid, kirobbanó színészi pályát írt le. Filmtörténeti érdekesség, hogy Latinovits Zoltán, ekkor még statisztaként, ebben a filmben tűnik fel elsőként: mindjárt a szigligeti strandon forgatott nyitójelenetben látható. A filmet keletkezésekor Arany Pálmára jelölték, a Magyar Művészeti Akadémia válogatása pedig nemrég a legjobb 53 magyar film közé sorolta.


A magyar animáció remekeit is élvezhetjük 2021 első napján: Dargay Attila Lúdas Matyi című alkotását a TV2 műsorán találjuk meg. A rajzfilmet nemcsak rendezőként, de megosztva forgatókönyvíróként is jegyzi Dargay Attila. Fazekas Mihály azonos című költeményéből készült film forgatókönyvén hosszan dolgoztak, kilencszer írták át, mire a végső verzió megszületett. Az egyes karakterek hangját mások mellett Kern András, Agárdy Gábor, Gobbi Hilda, Zenthe Ferenc kölcsönözték. Dargay így beszélt a karakterolvasásról:

Általában saját vonásait is belelopta a filmekbe, a Lúdas Matyi-val úgy tűnik, túlontúl azonosult, karakterében magát a filmrendezőt is felismerhetjük.

Ha az igényesebb szerzői filmre vágyóknak a televíziós csatornák nem nyújtanak kellő válogatást, akkor a netes streamkínálatban is érdemes elvegyülni.


Az egyre népszerűbb streamszolgáltatókról Muszatics Péter filmtörténészt, a CineClassics kurátorát és a Veszprém-Balaton Filmpiknik programigazgatóját kérdeztük meg.

Az Origónak Muszatics arról beszélt, rengeteg streaming szakosodik már művészfilmekre, számára a legizgalmasabb felfedezés az utóbbi időben az East European Movies adatbázisa, amely a legjobbak válogatását hozza.

- hangsúlyozta a filmtörténész.


Muszatics hozzátette, ha magyar klasszikusokra vágyunk, ne mulasszuk el az újdonsült Filmio egyre bővülő adatbázisát meglátogatni, ahol jelenleg mintegy 250 magyar filmhez lehet hozzáférni, a némafilm klasszikusaitól a jelenkori alkotók munkáiig. A filmek a nemzeti filmrestaurálási és digitalizálási program részeként újultak meg az elmúlt években, a program keretében eddig 70 filmet frissítettek fel magas minőségben.

– tette hozzá.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!