The Nest: Családi tűzfészek

The Nest

Sean Durkin főleg producerként munkálkodik, ám rendezőként is bizonyított már korábban, a Martha Marcy May Marlene-nel. Most újfent a kamera mögé állt, s egy nyomasztó családi drámával rukkolt elő.

Rory (Jude Law) és felesége Allison (Carrie Coon) boldog házasságban élnek, két gyereket nevelnek, egy szép házban élnek New Yorkban. A férfi jobb állást kap szülőhazájában, Londonban, így a család egy hatalmas kúriába költözik a fővárostól néhány kilométerre. Az idill végre teljes, mindenki boldog, ám a látszat csal, a mélyben súlyos sérelmeket rejlenek, amelyek záros határidőn belül ki fognak törni.

The Nest (Carrie Coon és Jude Law) Forrás: IFC Films

Durkin dramaturgiailag semmi újdonsággal nem szolgál, a cselekmény, a konfliktushelyzetek kiszámíthatók, tudjuk mikor fog borulni a bili és mik a kiváltó okok. A The Nest mégis képes autentikus lenni, mégpedig két dologgal. A karaktereivel, illetve a műfajok közti határ összemosásával. Drámáról beszélünk, az író-rendező mégis rendre thrilleres eszközökhöz nyúl, gondolok itt a zenehasználatra, feszültségépítésre, képi beállításokra.

Apropó képi világ. A filmet Erdély Mátyás (Saul fia, Napszállta) fényképezte, aki számos hazai produkció mellett nemzetközi alkotásokban is bizonyított már. A The Nest-ben is pazarul játszik a terekkel, a hatalmas ház méreteivel, mellyel egyszerre teremt kísérteties atmoszférát és sugall ürességet.

Ez az üresség az épület mellett a már említett főszereplőkre is tökéletesen illik. Rory tehetős üzletemberként ég a becsvágytól, rengeteget dolgozik, de nem tud bánni a pénzzel. Nem hajlandó kompromisszumot kötni, a saját álmai vezérlik, és amikor spórolni kéne, ő akkor is fenn akarja tartani a látszatgazdagságot. Allison elfogadja, hogy férje a fő kereső, ugyanakkor neki is vannak vágyai, melyekről nem mond le. Így is számtalanszor fojtja magába véleményét, érzéseit, amivel lassan tűrőképessége határát súrolja. Kettejük kapcsolata kezdetben felhőtlen, erre utal a rutinnak számító ágyba vitt kávé, a felszín alatt azonban inkább ridegség árad mindkettejükből.

Bizalmatlanság, titkok, önzés lesz úrrá a mindennapokon, az indokolatlanul gigászi ház pedig csak tovább fokozza az elveszettség érzését.

Érthető Durkin alkotói szándéka, amire rá szeretne világítani, mégis kissé ködös, hogy mi a végső konklúzió. A zárás szenvtelen, spontán, egyfelől remek végpont, másrészt se füle se farka szájízt hagy maga után. Kár, mert a komótos tempó ellenére végig fenntartja a figyelmet, de egy fajsúlyosabb epilógussal nagyobbat szólhatott volna.

A The Nest érdekes film, ahol nem feltétlenül fogunk azonosulni a karakterekkel, de konfliktusaik által állást tudunk foglalni, véleményt formálni, netán tanulni a hibáikból. Jude Law és Carrie Coon szenzációsak, játékuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne fulladjon unalomba a történet. Erdély Mátyás szuggesztív képei, a thrilleres atmoszférával karöltve nyugtalanító drámát vázolnak fel egy családi fészekről, mely kívül szépen csillog, de belül a rothadás veszélye fenyegeti.