5: A filmben elhangzó "náci dalt" ma himnuszként ünneplik a neonácik
A holnap az enyém lesz – énekli egy étterem kerthelyiségében nagy beleéléssel egy szőke hitlerjugend a film egyik jelenetében, a megnyerű külsejű egyenruhás kamasz átszellemült dalolásához kisvártatva többen csatlakoznak, vendégek, pincérek, valóságos politikai egységbe tömörülve.
A dalt John Kander és Fred Ebb kifejezetten a Kabaré-hoz írta – két zsidó származású ember, akiknek eszébe sem jutott valódi nemzetiszocialista himnusszal előállni. A Tomorrow Belongs to Me-t ma mégis több neonáci csoport indulóként énekli, amelyben szerepet játszik az is, hogy a dalt feldolgozta több, a faji felsőbbrendűséget hirdető zenekar, így az eleinte "ártatlan" punk együttesként működő brit Skrewdriver is.
6: A film két leghíresebb dalát kifejezetten a film számára komponálták
A Broadway-musical szerzői, John Kander és Fred Ebb a Mein Herr és a Money, Money című kuplékat kifejezetten a film számára írták, bár azóta e két dal a legtöbb színpadi változatba is bekerült.
Kander és Ebb egyébként a legsikeresebb musical-szerzők közé tartoznak, a Kabaré mellett például ők írták a filmként is népszerű Chicagó-t is, de ők szerezték Martin Scorsese 1977-es zenés drámájának, a New York, New York eredeti számait is (a film operatőre nem mellékesen: Kovács László volt).
7: Kander és Ebb először nem kedvelték a filmváltozatot
A Broadway-musical szerzőpárosa, John Kander és Fred Ebb eleinte ellenérzésekkel fogadták Fosse filmjét. Kander 2016-ban, az LA Magazine számára adott interjújában úgy fogalmazott:
Megdöbbentően más volt a film, mint amit mi a színpadra megálmodtunk. Időbe telt, amíg megszoktuk, mert amikor először láttuk Freddyvel, akkor teljesen feldühített. De amikor másodjára megnéztük, már észrevettük, mennyire kivételes alkotás
8: Tim Curry és Jeremy Irons is esélyes volt a férfi főszerepre
Ahogy a női főszerep, úgy a férfi főhős esetében sem volt egyértelmű a színészválasztás. Michael York előtt olyan színészek voltak esélyesek Brian szerepére, mint Tim Curry, Jeremy Irons, Malcolm McDowell, David Hemmings és a későbbi James Bond-színész Timothy Dalton.
Meglepő, de épp a nem egyértelműen támogatott Liza Minelli is komoly aggályokat támasztott Yorkkal szemben – egészen addig alkalmatlannak tartva az angol színészt, amíg sor nem került az első közös jelenetükre.
9: Az Oscar-gála két legnagyobb meglepetése
Ahogy azt a felvezetőben már írtuk: óriási meglepetésre nem az amerikai gengszerfilmek történetében új korszakot indító, a legjobb filmnek járó szobrot elnyerő A keresztapa rendezőjét, a leginkább esélyesnek tartott Francis Ford Coppolát választották az 1973-as akadémiai díjátadón a legjobb filmrendezőnek, hanem Bob Fosse-t.
Ugyancsak óriási meglepetés volt a férfi mellékszereplő kategóriájában is: nem A keresztapa esélyes sztárja, Al Pacino, hanem a Kabaré konferansziéja, Joel Grey lett a díjazott. Ráadásul tényleg A keresztapa ebben a kategóriában hármas eséllyel szerepelt, Pacino mellett ugyanis mellékszereplői elismerésre jelölték a filmbéli maffiacsalád másik két tagját, James Caant és Robert Duvallt is. Pacino eleve már amiatt bosszankodott, hogy bár többet szerepelt a vásznon, mint a végül a legjobb férfi főszerep díját elnyerő Marlon Brando, őt az amerikai filmakadémia csak mellékszereplőként jelölte, ezért el sem ment a gálára.
10: Bob Fosse kegyetlen módon irányította a film egyik színésznőjét
A film tehetős zsidó örökösnőjét, Natalia Landauert alakító színésznő, Marisa Berenson szerint az Oscar-díjas rendező és legendás koreográfus Fosse folyamatosan aljas trükkökkel irányította a stáb tagjait a forgatáson, de a legkegyetlenebb szerepformáló "ugratásokat" Berensonnak szánta.
Volt, hogy csak odahajolt és obszcén dolgokat suttogott a fülembe rendezői instrukcióként, amitől vagy elvörösödtem, vagy csak rendkívül kellemetlenül éreztem magam. Mindezt azért, mert a szerepem szerint egy szűzies, de elnyomott nőt alakítottam, és ezt a nőt akarta ezzel a sok disznósággal kihozni belőlem. Abban a jelenetben pedig, amikor a kutyámat megölik, kinyitottam az ajtót, és egy állat teljes bélrendszerének látványa fogadott. Persze, hogy úgy reagáltam, ahogy az ilyesmire a valóságban szokás
– mesélte a színésznő 2013-ban az Indiewire-nek.