Még a nyolcvanas években is kegyetlen diktatúraként működött a Kádár-rendszer

Köbli Norbert, Balázs Béla-díjas, magyar, forgatókönyvíró, érdemes művész, Arany Hugo-díjas, Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke, portré
Köbli Norbert dr. Balázs Béla-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész. Az Arany Hugo-díjas A vizsga és a Bronz Zenit-díjas A berni követ írója, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke
Vágólapra másolva!
„Sokat foglalkoztam a Kádár-korszakkal és rá kellett jönnöm, hogy amire sokan úgy emlékeznek, mint a kedves gulyáskommunizmusra, az valójában egy elég kemény diktatúra volt” – mondja Köbli Norbert forgatókönyvíró, aki A vizsga (2011) sikere után tíz évvel írta meg A játszmá-t, a titkosszolgálat átalakításának fordulatos kémtörténetét. Mint azt a Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró az Origónak elmondta, a folytatást Kulka János személye ihlette, Köbli az új történetet úgy írta meg, hogy a szerep testhezálló legyen a színész 2016-ban bekövetkezett stroke-ja után. 
Vágólapra másolva!

- Az 1957-ben játszódó A vizsga (2011) után másodszor is kémfilmet írtál, de ez már a kádári diktatúrába vezet, amit a puhuló rendszer idejeként is szoktak emlegetni. Hogy látod te ezt az időszakot?

- Sokat foglalkoztam ezzel az időszakkal és rá kellett jönnöm, hogy amire sokan úgy emlékeznek, mint a kedves gulyáskommunizmusra, az valójában egy elég kemény diktatúra volt. Az életünkre máig is hatással van a Kádár-korszak. Intő jelek lehetnek számunkra, hogy ne ismétlődhessen meg sohasem. Aki Mező Gábor könyveit elolvassa, annak nem kérdés, hogy

Mező Gábor tudományos pontossággal megy utána olyan „szent teheneknek", amiknek mások eddig nem, ezzel pedig új fénytörésbe helyezi a korszakot.

Köbli Norbert, Balázs Béla-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke Fotó: Polyák Attila - Origo

- Hogy foglalnád össze a sajátosságát a kádári diktatúrának?

- Jó narratívaképző képessége volt és nagyon jó urambátyám kapcsolatot tartott fent a médiájával, filmeseivel, akik gyorsan segítettek feledtetni, hogy megtorlás volt 1956 után, és Kádár János bábkormányzóként került Magyarország élére. Embereket ölt meg kemény megtorlással:

Sokaknak, akik akkor voltak fiatalok a Kádár-rendszer közepén, átitatódik az emlékezetük azzal, hogy sütött a nap, volt megélhetés vagy valami minimum amiből mindenki megélt, rövid szoknyában jártak a lányok. Az anyagi biztonság annyit jelentett, hogy a béka ülepének a legaljáról el lehetett jutni a béka ülepéig. A rendszerváltáskor azzal szembesült az új kormány, hogy mindent hitelekből finanszírozott Kádár, azért, hogy némileg elcsendesítse a magyar társadalmat 1956 után, ezzel biztosítva a rendszer számára, hogy nehogy még egyszer előfordulhasson a forradalom. Magyarországnak a szankciók kijátszásában is kitüntetett szerepe volt: amikor Kelet és Nyugat azt mondta, hogy hidegháború van, nem kereskedünk egymással, akkor rajtunk keresztül végezték az import-export kijátszását. Azért adtak az országnak a táboron belül szabadabb jogállást, mert szabadon lehetett „pénzezni" és ebben a nép volt a legutolsó szempont.

- A vizsga az 1957-es megtorlással foglalkozik, pontosan 1957 karácsonyát dolgozza fel, A játszma pedig hat évvel később 1963-ban játszódik. Miért pont akkor?

- Egy újjászerveződő időszakot látunk a politikában: 1963 Magyarországa, amikor Kádár széke meginog, hiszen Hruscsov széke is billeg. Úgy működik a rendszer, mint egy multicég, a központból figyelik, hogy ki kinek az embere és ha a főnök pozíciója bizonytalanná válik, dől vele a többi embere is. Óriási lökdösődés van ebben az időben a nagypolitikában: jön Brezsnyev, és akkor az a kérdés, hogy ő megtartja-e Kádárt vagy sem. 1963- ban átszervezik a titkosszolgálatot: akkor jön létre a III/III. is, addig átmeneti állapot van 1957 után. Én meg visszatérek a karakterek életébe, akiket 1957 után otthagytunk: a Kulka János, Hámori Gabi és Nagy Zsolt alakította színészek életébe.

- Miért kellett 10 év, hogy megszülessen a folytatás?

- Eredetileg nem akartam A vizsgá-nak folytatást írni, mert úgy éreztem, hogy kerek egész és nincs hova fokozni, minek második rész. De amikor Kulka Jánosnak stroke-ja volt, kerestem neki szerepet, amit a megváltozott állapotában is el tud majd játszani. Akkor ugrott be, hogy miért nem viszem tovább az ő karakterét, Markó Pált A vizsgá-ba úgy, hogy a karakter is stroke-ot kap, és így Kulka el tudja játszani.

Olyan alakítást nyújt, hogy ha semmi más miatt, akkor ezért meg kell nézni ezt a filmet.

- A vizsga nemzetközi sikereket is elért. Hol értették meg leginkább a kelet-közép-európai történetet?

- Meglepő, hogy mennyire értik mindenütt a világon. Az örök tél-nél, amely a gulág munkatáborába vezette a nézőt, azt gondoltam, hogy senki nem fogja érteni, hiszen egy magyar szenvedéstörténet és lassan nyolcvan éve történt. Mégis arra rezonáltak a legjobban az emberek, mert valójában minden nép élt már elnyomás alatt. Azt, hogy élsz egy civilizációban és kiragadnak belőle, sokan ismerik a világtörténelemből.


- A magyar filmesek nem foglalkoztak eddig a Kádár-korszak keményebb megnyilvánulásaival?

- Meglepően jó magyar filmek vannak, amiket nem ismerünk, én magam is mindig rádöbbenek. Csak a kánon mindig ugyanazt az 50 filmet hozza elő az elmúlt 100 évből és ugyanazt a 25 alkotót emlegetjük – az, hogy ez most változóban van, ahhoz például generációváltás is kellett, az, hogy felnőjön egy olyan generáció, aki nem volt élmények szintjén benne a múlt eseményeiben.

- Jogászként végeztél, filmforgalmazással foglalkoztál, majd a filmírás felé vetted az irányt. Miért alakult így?

- Valójában mindig ezt akartam csinálni és minden, amit addig csináltam, az a körülötte való táncolás volt. Kerestem a helyet, hogy mi az, amit igazán szeretnék: mindig is filmírással akartam foglalkozni.

Köbli Norbert Fotó: Polyák Attila - Origo

- Hiányszakma még ma is a forgatókönyvírás?

- Tízszer annyi forgatókönyvíró van, mint amikor kezdtem, de közben tízszer annyi szkriptelt tartalom is lett. A televízió is és a sorozatok is rengeteg írót mozgatnak, de a reality-ket is írják, sokszor nagyon fix forgatókönyv szerint dolgoznak.

- Több filmes jelölést kapott már A játszma..

- Tíz jelölése van most és az első hazai vetítése, szabadtéren a Magyar Mozgókép Szemlén lesz Veszprémben, június 9-én.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!