Tudomány, filozófia és borzongás

A regénnyel ellentétben itt nem csak kínai szereplőkkel találkozhatunk.

Fotó: Netflix

Újszerű élményt kínál a sorozatrajongók számára a 3-test probléma című sorozat. A Trónok harca alkotói, Dan Weiss és David Benioff a népszerű kínai sci-fi író, Cixin Liu azonos című regényét alapul véve ezúttal egy izgalmakkal, borzongással teli, komoly agymunkát igénylő utazásra hívják a nézőket. A miszticizmust és a tudományt ütköztető világ, amelybe csöppenünk, azonban pillanatok alatt képes magába szippantani. Még akkor is, ha ezt a sorozatot határozottan nem az agykikapcsolós estékre szánták.

Krimi, akció, sci-fi, elgondolkodtató lételméleti és ideológiai kérdések, na és persze fűszerként némi humor. Mindez benne van ebben a sorozatban. A két idősíkon futó történet a regény ismerte nélkül kezdetben talán nehezen követhető, de egy kis kitartással már egy-két rész után összeérnek a szálak. Felvehetjük a fonalat, és nyilvánvalóvá válnak az összefonódások.

A fiatal  kutató döntése az egész emberiség jövőjére hatással lesz. Fotó: Netflix

A cselekmény az 1960-as évekbeli Kínában indul, ahol a kommunisták szemében mindenki ellenségnek számított, aki nem a párt hivatalos álláspontját hirdette. Az akkor fiatal kislány, Ye Wenjie – akinek karakterét Zine Tseng mindvégig rendkívül meggyőzően kelti életre – szemtanúja lesz, ahogy a rendszer hívei brutálisan agyonverik édesapját, aki fizikusként relativitáselméletet és egyéb égbe kiáltó, imperialista tanokat tanított, ráadásul még Isten létezését sem volt hajlandó egyértelműen megtagadni. 

Az édesanya – az életben maradás reményében – a kommunisták oldalára áll, a lány pedig munkatáborba, majd – figyelemre méltó asztrofizikai ismereteinek köszönhetően – egy titkos, űrkutatással foglalkozó katonai kutatóbázisra kerül. Itt indul el azon az úton, amely később az egész emberiség sorsát megpecsételheti.

Eközben a mi jelenünkben, 2024-ben a világegyetem működését firtató tudósok sorsát is nyomon követhetjük. Kutatásaik sorra csődöt mondanak. Többen közülük abbahagyják a munkát, vagy öngyilkosságot követnek el. Öten közülük – akiket régi ismeretség köt egymáshoz – kiemelt szerepet játszanak a történetben. Az öt egykori oxfordi diákot Eiza González, Jess Hong, John Bradley, Jovan Adepo és Alex Sharp kelti életre. Egy nyomozó (Benedict Wong) segítségével nekik kell a rejtély végére járniuk, miközben átvitt értelemben és szó szerint is viharfellegek, misztikus természeti jelenségek borítják sötétségbe az eget. Mindeközben egy titokzatos, VR technológiát idéző sisak is felbukkan, amely egy másik világba repíti azokat, akik felöltik. Ebben a túlságosan is valóságosnak érzékelhető világban a cél egy halálra ítélt civilizáció megmentése egy rejtélyes erő pusztításától.

Minden adott tehát, hogy a történések magukkal ragadjanak bennünket: borzongás, feszültség, izgalom, titkok és megoldásra váró rejtélyek. Az emberiség egészét érintő erkölcsi dilemmák, a világ megmentésért folytatott küzdelem és a sok egyéni dráma mellett a szereplők közötti kapcsolatok alakulása is számtalan izgalmas pillanatot tartogat számunkra. Ráadásul az agytekervényeinket is megtornáztatja, gondolkodásra késztet.

 

A sorozat  látványvilága is magával ragadó. Fotó: Netflix

A látványvilág is rendkívüli igényességet tükröz – na meg persze azt a 160 millió dollárt, amely a készítők rendelkezésére állt a produkció legyártásához. A videójáték által megteremtett világ életre keltéséhez, illetve az idegen invázió által megtépázott Föld megjelenítéséhez szükség is volt a megfelelő anyagi háttérre és szakemberekre. A zenei világ is hasonlóképpen nagy volumenű, és rendkívül hatásosan egészíti ki a cselekményt.

Azoknak, akik egy szellemileg fárasztó nap után valami könnyed esti kikapcsolódásra vágynak, vagy a mindennapi tevékenységeik közben szeretnének valami háttérzajt, nem biztos, hogy ez a megfelelő sorozat. Kellő koncentráció hiányában ugyanis könnyen elveszhetünk az események sűrűjében. De arra a kérdésre, hogy hogyan tálalható a tudomány izgalmas és szórakoztató formában, a sorozat alkotói megadták az egyik lehetséges választ.