Legjobb fantasy filmek: itt a toplista

Képzeletbeli, mitikus világok, mágusok és elvarázsolt lények a mozivásznon. A Gyűrűk Ura, King Kong és megannyi klasszikus. Mutatjuk a legjobb fantasy filmek listáját!

A fantasy a 19. és 20. század fordulóján induló, és a 20. század második felében kibontakozó fantasztikus irodalmi, képzőművészeti, film- és iparművészeti stílus, amely először az angolszász irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban szinte az egész világon jelen van. Legfőbb jellemzője, hogy a befogadót valamilyen elképzelt, mitikus jellegű, de az alkotó által teremtett alternatív világokba kalauzolja, ugyanakkor a fantasy rendszerint merít az ókori és kora középkori mítoszokból és eposzokból, a középkori lovagvilág hősi énekeiből, a gótikus romantika történeteiből, valamint a fantasy-vel rokon (de korántsem azonos) sci-fi által teremtett világokból. Filmes műfajként az amerikai filmintézet a fantasy-t olyan filmalkotásként határozza meg, amelyben a szereplők elképzelt helyszíneken élnek és/vagy olyan helyzeteket élnek át, amelyek túlmutatnak a természeti világ szabályain. A western-, a gengszter-, a sci-fi és a horrorfilmes összeállításunk után most a legjobb fantasy filmek listáját mutatjuk be.

Legjobb fantasy filmek: az eredeti King Kong még mindig a top10-ben
Fotó: Warner

A legjobb fantasy filmek - az amerikai filmintézet szerint

A fantasy (amelyek a horrorral és a sci-fi-vel együtt az ún. fantasztikus filmek családjához tartozik, lévén mindhárom műfaj sajátja és kiindulópontja a fantázia) már korán megjelent a filmkínálatban: a francia Georges Méliés Utazás a Holdba című 1903-as alkotását a filmtörténészek egyaránt besorolják a fantasy és a sci-fi műfajaiba, de az olyan alkotásokat, mint A bagdadi tolvaj (1924, r.: Raoul Walsh), A Nibelungok (1924, r.: Fritz Lang) vagy Az elveszett világ (1925, r.: Harry O. Hoyt) már egyértelműen a fantasy-k között helyezik el.

Bár a fenti néhány cím is mutatja, hogy a műfaj nem csak az amerikai filmiparra jellemző, sőt, Hollywood előretörésével, a műfajra jellemző költségigény miatt, a fantasy elsősorban amerikai műfaj lett. Nem is csoda, hogy az amerikai filmintézet (AFI) 2008-ban, több más műfajhoz hasonlóan, összeállította a 10 legjobb amerikai fantasy film listáját:

1.  Óz, a csodák csodája (1939, r.: Victor Fleming, Richard Thorpe és King Vidor)
2.  A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (2001, r.: Peter Jackson)
3.  Az élet csodaszép (1946, r.: Frank Capra)
4.  King Kong (1933, r.: Merian C. Cooper és Ernest B. Schoedsack)
5.  Csoda a 34. utcában (1947, r.: George Seaton)
6.  Baseball álmok (1989, r.: Phil Alden Robinson)
7.  Barátom, Harvey (1950, r.: Henry Koster)
8.  Idétlen időkig (1993, r.: Harold Ramis)
9.  A bagdadi tolvaj (1924, r.: Raoul Walsh)
10.  Segítség, felnőttem! (1988, r.: Penny Marshall)

Az AFI listájának több érdekessége is van. 

Az Óz, a csodák csodája az AFI szerint a legjobb amerikai fantasy
Fotó: Metro-Goldwyn-Mayer 

Először is, bár az amerikai filmintézet közel 100 évet átfogva az 1920-as évektől a 2000-es évekig válogatott az amerikai fantasy filmekből, de a lista bővelkedik a "határátlépő" műfaji hibridekben. A legjobb amerikai fantasy, a Judy Garland főszereplésével készült Óz, a csodák csodája például musicalben meséli újra L. Frank Baum 1900-ban megjelent gyerekeknek szóló fantasy regényét. Minden idők egyik legnépszerűbb karácsonyi filmje, Az élet csodaszép alapvetően dráma. A szintén karácsonyi film Csoda a 34. utcában, illetve a Barátom, Harvey és a Segítség, felnőttem! dramedy. A Baseball álmok pedig a sportfilm keretei közé helyezi a fantáziálást, míg az Idétlen időkig a fantasy-ből kölcsönzött gegalapötletet a romantikus komédia műfajában bontja ki. A "maradék" három pedig a kaland-, illetve a szörnyfilm zsánereihez is köthető – persze a nézők többsége A Gyűrűk Ura, a King Kong és A bagdadi tolvaj mintáit követő filmeket azonosítja a fantasy műfajával.

Idétlen időkig (Bill Murray)
Fotó: Intercom

További érdekesség, hogy a lista több mint fele irodalmi adaptáció (de minimum szépirodalmi ihletettségű), mivel eredeti ötletből a King Kong, a Csoda a 34. utcában, az Időtlen időkig és a Segítség, felnőttem! született.

A legjobb fantasy-k gyerek- és felnőttkorunkból

Az AFI listája számos kiváló fantasy-t figyelmen kívül hagyott, érthető okokból az európai és ázsiai filmek (Excalibur, Időbanditák, Végtelen történet, Támadás a Krull bolygó ellen, Nauszika – A szél harcosai stb.)  nem is kerültek látótérbe, de csak az 1980-as évekből (amikor a fantasy valóságos reneszánszát élte) hiányozhat a fantasy rajongóknak néhány cím (ezeket pl. a Time Out össze is gyűjtötte).

Kezdve John Millius 1982-es rendezésével, a Conan, a barbár-ral, ami Arnold Schwarzenegger első igazi nagy sikere volt. És folytatva a Sólyomasszony-nyal (1985, r: Richar Donner), a Hegylakóval (1986, r.: Russell Mulcahy) a Fantasztikus labirintussal (1986, r.: Jim Henson) egészen a Willow-ig (1988, r.: Ron Howard). 

De az 1990-es években is készült izgalmas vagy amerikai fantasy (túl az Időtlen időkig-en): Ollókezű Edward (1990, r.: Tim Burton), A halászkirály legendája (1991, r.: Terry Gilliam), Karácsonyi lidércnyomás (1993, r.: Henry Selick), Csodás álmok jönnek (1998, r.: Vincent Ward).

A kétezres évek persze egyértelműen A Gyűrűk Ura-trilógia, és J. R. R. Tolkien "újrafelfedezése" és J.K. Rowling Harry Potter-sorozatának megfilmesítése jegyében telt (utóbbi persze nem elsősorban hollywoodi, hanem brit filmes ügy volt). Tolkien és Rowling mellett ugyanakkor olyan elismert fantasy írók is a mozi látókörébe kerültek, mint William Steig (Shrek), C. S. Lewis (Narnia krónikái), Neil Gaiman (Coraline, Csillagpor). A 2010-es években (amikor a legtöbb amerikai stúdió a nagy sikerek remake-jeire, valamint a képregényfilmekre állt rá) már leginkább George R. R. Martin regényíró nyitott új fejezetet a fantasy filmek terén, igaz nem a moziban, hanem a televízióban a Trónok harcával.