Remekművek, amik óriásit buktak a moziban

Harcosok klubja

Martin Scorsese, a Coen testvérek és David Fincher híres, kiváló filmjeire is alig volt kíváncsi a közönség a bemutató idején. Azaz a film pénzügyi bukás lett. Mutatjuk a leghíresebb példákat, amikor remekművek megbuktak a moziban!

A kasszasiker nem kimondottan megbízható mutatója a filmek minőségének, így az sem meglepő, hogy számos, ma már "kultikus klasszikus" - olykor szándékosan megbotránkoztató, vagy kísérletező kedvű remekművek - egykor valóságos pénzügyi katasztrófa volt. Vagyis a moziforgalmazás nem hozta be a gyártási költséget - legalábbis a bemutató évében, mert az azóta eltelt időben akkora rajongótábor alakult ki egy-egy ilyen film körül, hogy a másodlagos forgalmazás bőven megtérítette a stúdió vagy a producerek egykori veszteségét. Összeállításunkban bemutatunk néhány ilyen filmet az elmúlt 40 évből.

Megbukott remekművek: a Szárnyas fejvadászra 1982-ben alig voltak kíváncsiak a mozinézők 
Fotó: Forrás: Warner Bros

Remekművek, mégis alig nézték meg a moziban

• A dolog (1982)

John Carpenter filmjét ma már az amerikai horrorfilm, illetve a sci-fi klasszikusai között emlegetik: az antarktiszi amerikai kutatóállomáson játszódó, a földi és földönkívüli létformák találkozását illetően pesszimista képet megfestő A dolog a fantaszikus filmek szakírói szerint új fejezetet nyitott a horror történetében (a forgatókönyv alapjául szolgáló 1938-as novellából már 1951-ben is készült film), és ami évtizedekkel később is olyan tévésorozatokat ihletett meg, mint az X-akták, a Stranger Things vagy a Futurama. Nem is szólva a filmekről: Faculty - Az invázium, A felszín alatt, Élet, Fantomok stb. És persze olyan rendezők áradoznak Carpenter filmjéről és beszélnek annak hatásáról a saját filmjeikre, mint Quentin Tarantino, Guillermo Del Toro, Neill Blomkamp vagy J.J. Abrams.  

A dolog (Kurt Russell)
Fotó:  Universal Pictures

A Kurt Russell főszereplésével és Ennio Morricone zenéjével készült, ma már körülrajongott film ugyanakkor 1982 nyarán megbukott a mozikban: 15 millió dollárba került, és csupán 19,9 millió dollár értékben váltottak rá jegyet a nézők, így (a marketingköltségekkel együtt) egyáltalán nem érte meg a forgalmazó Universalnak és a gyártó Turman-Foster Company-nek. Persze a bukásban nagy szerepet játszottak az első, lesújtó kritikák (köztük az 1951-es változat rendezőjének, Christian Nyby véleménye) is, és az is, hogy nagyjából egy időben került a moziba Steven Spielberg E.T. című sci-fi-jével, ami sokkal optimistábban ábrázolta a földönkívüliekkel való találkozást és valóságos kasszasiker lett (10 millió dolláros költségvetésére közel 800 milliós bevételt produkált), valamint nyert 4 Oscar-díjat, köztük a legjobb vizuális effektekét (úgy, hogy A dolog speciális effektjei jóval kidolgozottabbak, de még csak nem is jelölték).

Carpenter évtizedekkel később is elkeseredetten nyilatkozott a bukásról: "ha annak idején A dolog kasszasiker lett volna, a karrierem is egészen másképp alakul".

• Szárnyas fejvadász (1982)

Ridley Scott filmje ma már az E.T.-vel együtt szerepel minden idők legjobb sci-fijeinek listáján, de 1982-ben Spielberg filmjének sikere ugyanúgy maga alá temette a Szárnyas fejvadász-t, mint Carpenter moziját. Pedig a Philip K. Dick regényéből készült film indította el a cyberpunk szubzsánerét a moziban, és ennek megfelelően ma már masszív rajongótábort tudhat magáénak, nem is beszélve a sci-fi szakírók lelkesedéséről, akik az 1980-as évek megkérdőjelezhetetlen sci-fis remekműveként hivatkoznak a Szárnyas fejvadász-ra (a filmről itt írtunk bővebben), de általánosabb film- és kultúrtörténeti szempontból is az évtized egyik legnagyobb hatású filmjéről van szó, amelyre a mai napig irodalmi, képzőművészeti és filmes művek hivatkoznak.

Scott filmje 28 millió dollárból készült és csupán 33 millió dolláros eredményt ért el a mozipénztáraknál, nem véletlen, hogy 2017-ig kellett várni a folytatásra (Szárnyas fejvadász 2049), ami szintén nem lett igazi kasszasiker (185 millió dolláros büdzséjére 277 millió dolláros bevételt ért csak el).

• A komédia királya (1982)

Martin Scorsese 1982-es filmjének forgalmazását nem feltétlenül az E.T. sikere árnyékolta be, hiszen ezúttal nem sci-firől, hanem szénfekete szatíráról van szó. A Robert De Niro, Jerry Lewis és Sandra Bernhard főszereplésével készült A komédia királyá-t ma már Scorsese legjobb filmjei között tartják számon, amit olyan nagy rendezők emlegettek már az 1980-as években kedvenceik között, mint Kuroszava Akira és Wim Wenders. Nem is szólva a pszichotikus főszereplő mozis hatásáról: Robert De Niro karaktere (és az egész sztori) leghivalkodóbb másolása Todd Phillips 2019-es, velencei Arany Oroszlán-, két Oscar- és három BAFTA-díjas  Jokerében érhető tetten.

A komédia királya (Robert De Niro)
Fotó: 20th Century Fox

Scorsese ma már elismert filmje kifejezetten csúnyát bukott a moziban: a 19 millió dollárból forgatott film mindössze 2,5 milliót hozott vissza a gyártási költségekből, vagyis a 20th Century Fox 16,5 millió dollárt vesztett a filmmel.

• Brazil (1985)

Terry Gilliam sci-fi szatírája ma már a filmklasszikusok közé tartozik, de a Franz Kafka és George Orwell írásait idéző film hatalmas bukás volt. A Brazil 15 millió dollárból készült és csak 9,9 millió dolláros eredményt ért el a mozikban – témái, vizuális megoldásai, látványkoncepciója viszont olyan filmekben köszön vissza, mint az Elveszett gyerekek városa, Tim Burton két Batman-filmje, a Dark City, A barlang, a Jupiter felemelkedése vagy a Star Wars VIII. rész – Az utolsó jedik. 

S természetesen a filmnek az eltelt négy évtizedben masszív rajongótábora lett.

• A remény rabjai (1994)

A magyar származású Frank Darabont filmjét ma nem csupán az egyik legjobb Stephen King-adaptációként emlegetik, amelyet 7 Oscar-díjra jelöltek, az 1990-es évek egyik amerikai klasszikusaként tartanak számon, ugyanakkor a bemutató évében csúnyán megbukott. A 25 millió dollárból készült film az első évben mindössze 16 millió dollárt hozott a jegypénztáraknál, a gyenge teljesítményt akkor a nem túl figyelemfelkeltő angol címmel (The Shawsank Redemption), a Ponyvaregény és a Forrest Gump óriási sikerével, a börtönfilmek iránti érdeklődés hanyatlásával, illetve azzal magyarázták, hogy kimaradt Stephen King neve a marketingkampányból. 

Akárhogy is, a filmet újra és újra moziba küldték, amíg néhány próbálkozás alatt össze nem szedett 73,3 millió dollárt, és egy masszív rajongótábort, akik aztán egy szavazáson egyenesen minden idők legjobb filmjének választották meg.

• A nagy Lebowski (1998)

A Coen testvérek filmje a bemutató évében megbukott: 15 millió dolláros büdzsé mellett alig 17 milliót hozott. De amint megjelent a VHS- és DVD-forgalmazásban, eredetisége és a benne szereplő különc, olykor egyenesen bizarr figurák miatt hihetetlen népszerűségre tett szert. Olyannyira, hogy 2002 óta az Egyesült Államokban külön fesztivált (Lebowski Fest) is rendeznek a filmnek, de van hasonló Londonban is, sőt, egyes elvakult rajongók külön vallást is alapítottak, ez a a Dudeism, a főszereplő Töki (Jeff Bridges) angol neve után, amelynek középpontjában a semmittevő főhős életfilozófiájának és életstílusának népszerűsítése áll és mintegy 600 ezer követője van.

Továbbá Tökiről két, 2006-ban felfedetett afrikai pókfajt is elneveztek. 

• Harcosok klubja (1999)

David Fincher (Chuck Palahniuk azonos című regényéből készült) filmje a kapaszkodók nélküli, kiüresedett fogyasztói társadalom lesújtó kritikája, amit vizuális stílusa, elbeszélő-technikája miatt nem győztek méltatni a kritikusok.

Ennek ellenére a film jóformán megbukott a mozikban: a 63 millió dollárból készült Harcosok klubja csak 37 millió dollárt hozott az amerikai filmszínházakban, amit a világforgalmazással együtt végül feltornázott kicsivel 100 millió fölé, de így is a stúdió várakozásai alatt maradt a teljesítménye (amihez az is kellett, hogy sok országban csak az erőszakos jelenetek megcsonkításával engedték forgalmazásba a filmet). Ismét a DVD-forgalmazásnak köszönhetően alakult ki Fincher filmje köré egy masszív rajongótábor, és vált a Harcosok klubja az 1990-es évek egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott amerikai filmjévé.

• Donnie Darko (2001)

Richard Kelly  csavaros történetvezetésű, misztikus és szürreális elemekkel elmesélt pszicho-thrillere ma már hihetetlenül népszerű, az egyik legtöbbet nézett film Halloween idején. A bizarr mese lebilincselő módon mutatja be a kamaszlét viszontagságait, illetve a valóság és képzelet, élet és halál, sors és szabad akarat összeütközését, de bemutatásakor megbukott a moziban: 4,5 millió dolláros költségvetés mellett csupán 517 ezer dollárt termelt.

Ennek a legfőbb oka az volt, hogy az egyébként is gyengén hirdetett filmet másfél hónappal a szeptember 11-i terrortámadások után küldték moziforgalmazásba és az előzetesben szerepelt a filmben látható repülőgép-szerencsétlenség jelenete is, ami a nemzeti gyász idején nem hozott kedvet a nézők számára. Kicsit később újra moziba küldték, ekkor bevételeit feltornászta 7,5 millió dollárra, majd a DVD-forgalmazással robbanás-szerűen megnőtt a film rajongóinak száma.