Több generációnyi hídmester került ki a Fazekas családból, így a Lánchídé is

Vágólapra másolva!

A világörökség részét képező Lánchíd, amelyet 1849-ben avattak fel, elsőként kapcsolta össze Budát Pesttel. A hidat 16 éve Fazekas János felügyeli, aki szerint a híd még bírja az autóforgalom okozta terhelést, azonban néhány évtized múlva csak a járókelők használhatják. Míg az autóforgalom napi 2100-ről közel 40 ezerre emelkedett, a gyalogosok száma 30 ezerről 1500-ra esett vissza a híd fennállása alatt.

Gebauer Hanga,

Hirling Bálint

Vágólapra másolva!

hídmester Széchenyi Lánchíd

Az eredeti 2150 tonnás híd vasszerkezetét a háború utáni újjáépítés során acélra cserélték, így ma körülbelül 5000 tonnát nyom. A felrobbantott híd láncainak 76 százalékát tudták újra felhasználni az újjáépítés során. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

10-15 éven belül lesz esedékes a híd akár több évet is igénybe vevő felújítása. A megnövekedett terhelés megszüntetésére felmerült már a Lánchíd gyalogos és bicikliző híddá való átalakítása is. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

A legfiatalabb hídmester, családja története összefonódik a budapesti hidakkal. Nagyapja volt az első hídmester a családban, ő 1950-ben lett a Margit híd hídmestere. Nagyapjától nagybátyja, Fazekas Imre vette át a Margit hidat, édesapja pedig a Lánchíd hídmestere lett. Ő pedig 1985-től a Szabadság hídon dolgozott, majd 1993-ban örökölte meg édesapjától a Lánchidat. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fazekas János korábban rajzfilmrajzolóként dolgozott, a Macskafogó 2. készítésében is részt vett. Apja halála után tért vissza a családi tradícióhoz, azóta naponta a híd vizsgálatával foglalkozik. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

A híd névadója és szülőatyja Széchenyi István soha nem mehetett át rajta, ugyanis 1848 őszétől a döblingi Goergen elmegyógyintézetében volt háziőrizetben. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

A hídat megépítő cégek a koncessziós szerződésben kiharcolták, hogy a megépülő Lánchídtól 8-8 kilométerre ne lehessen másik átkelőt építeni a Dunán, hogy visszahozza az árát. A túlzott aggodalom alaptalannak bizonyult, mivel a beszedett hídvámokból már 21 év alatt megtérült a befektetés, amikor az állam visszavásárolta a hidat. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Mivel a Lánchíd Budapest legalacsonyabb hídja, nem fut végig alatta szervizjárda csak a pillérek körül, azonban ezeken is csak négykézláb lehet közlekedni. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Az 1945-ben felrobbantott hídból mindössze a pillérek maradtak, a két évvel későbbi felújítás során úgy szélesítették ki a kapuzatot, hogy két autóbusz is elférjen egymás mellett. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

A híd két oldalán a gyalogos alagútból nyíló lánckamrában az utolsó láncszemek a Duna mederszintje alatt helyezkednek el. Ezekben a kamrákban helyezték el a II. világháborús robbanószerkezetet, azonban a nedvesség miatt a budai oldal nem robbant fel, így itt az eredeti láncszemek máig megmaradtak. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Az alagút Duna felőli végének mindkét oldalán vámszedőház található, amelyek később a hídmesterek lakásaiként szolgáltak. Itt töltötte gyermekkorát a jelenlegi hídmester és saját családjával is itt élt, amíg idén tavasszal az alagút tetejére telepített öntözőrendszer el nem áztatta a lakást. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

"Ez Budapest legszebb hídja. Én ezt örököltem édesapámtól." | Fotó: Hirling Bálint [origo]

William Clark tervei alapján épült az angliai Marlow Bridge is, amit hasonlósága miatt a Lánchíd kistestvérének neveznek, bár átadását tekintve 15 évvel idősebb nála.

A budapesti hidakról és hídmesterekről szóló sorozatunk többi részét itt tekintheti meg!