Viharvadászok

A large cone tornado touches down over the open prairie

Tavasszal kezdődik a tornádóévszak az Amerikai Egyesült Államokban. A pusztító erejű forgószél a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A tornádó kialakulásában minden esetben nagyon erőteljes meleglevegő-feláramlás történik. Ha a zivatarcella belsejében intenzív és sokáig tart a feláramlás, és a légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn, valamint a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni kezd, úgynevezett szupercella alakul ki. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik a legpusztítóbb időszak, az érett fázis. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül, és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. Az Egyesült Államokban többek között a Center for Severe Weather Research kutatói a tornádók közepébe hatolva próbálják megismerni a viharok kialakulásának jellegzetességeit.

Hunter Anderson meteorológustanuló is részt vesz a Center For Severe Weather Research kutatásaiban. Egy tornádó átlagosan 2-3 percig létezik. Ez idő alatt futja be a több fázisból álló életútját. Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Karen Kosiba meteorológus egy teherautóra szerelt radar képernyőin figyeli a tornádó kialakulását az új-mexikói Portalesben. Egy átlagos tornádó 50–60 km/h-s sebességgel halad, de minden évben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben állnak, vagy éppen 90-100 km/h sebességgel robognak Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Vihar kezdődik a texasi Paducah városka fölött. A tornádók mérete igen változatos lehet. Akadnak mindössze 1 méteresek, de előfordulnak 3 kilométeresek is. A legszélesebb ismert tornádó közel 4 kilométeres volt. Átlagos méretük 400-500 méter között van Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Viharvadászok Olustee település közelében, Oklahomában. A tornádó forgásiránya ugyanolyan, mint a ciklonoknál. Az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán az örvény viselkedhet rendellenesen is: körülbelül száz tölcsérből egy az óramutató járásával megegyezően forog az északi féltekén is Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Villámok cikáznak a texasi Lamb County felett. A kutatást "TWIRL" projektnek nevezték el Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Tim Marshall kutató a radarképeket figyeli a mobiltelefonján, Marshall már 40 éve vizsgálja a forgószelek természetét Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Megriadt ló az új-mexikói Clovisban. Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600 méteres távolságra. Néha olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből. Ilyen úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

Viharvadászok a coloradói Limon szélerőműveinél. Elviekben nem is a tornádó emeli fel a tárgyakat, hanem a tornádó körüli légnyomás nyomja be a tárgyakat a forgószél közepe felé. Ugyanis a tornádó közepén alacsony légnyomás alakul ki, és a földi légnyomás ezt próbálja kiegyenlíteni Forrás: Getty Images/Drew Angerer

A tornádó üldözése. Egy közepes erejű forgószélnek nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500-800 kg-os tárgyakat Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

A tornádó várható nyomvonalában felállított radar figyeli a forgószelet. A radar segít feltérképezni a tornádó felépítését, struktúráit és belső mozgását Forrás: Getty Images/2017 Getty Images/Drew Angerer

Egy tornádó tölcsére a Texas állambeli McLean közelében, 2017. május 16-án. A tornádók hazájának az Egyesült Államokat tartják Forrás: MTI/EPA/Mark Smith

A pusztítás nyomai a Wisconsin állambeli Chetek környékén elvonult tornádó után 2017. május 16-án. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti a 480 km/h-t. A leggyorsabb ismert tornádó sebessége 486 km/h volt Forrás: MTI/AP/The Eau Claire Leader-Tel/Dan Reiland

Stacey Valdez mutatja az óriási jégdarabokat az Oklahoma állambeli Sayre környékén pusztított vihar elvonulása után 2017. május 16-án Forrás: MTI/AP/Stacey Valdez/Stacey Valdez

Quanah, Texas. Viharra várva Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer