Dr. Freund Tamás

"Hullámtörés"                                                  A kannabisz (marihuána) hatása az agyhullámokra - memóriazavar és szorongás

Valamennyien teljesebb életet szeretnénk élni, aminek egyik kulcsa, hogy minél több antennával érzékeljük a külvilágot, ugyanakkor belső világunk, érzelmeink, motivációink révén a megszerzett információt megfelelő kontextusban és mélységekben raktározzuk el agyunkba. Az agykutatás eredményei ma már képesek az idegsejthálózatok szintjén magyarázatot adni a memórianyomok keletkezésének izgalmas jelenségeire, a hatékony és kreatív előhívás számos részletére. Ezek az ismeretek egyben lehetővé tették az agyműködésbe durván beavatkozó kábítószerek pontos hatásmechanizmusainak, a függőség kialakulásának megfejtését is. Az előadás először az agyi információfeldogozás, a memória kialakulásának egy-két elemi mechanizmusával, a belső világ részvételének módjával foglalkozik, hogy aztán jobban megérthessük az úgynevezett könnyű drogok hatásmechanizmusát és mérhetetlen veszélyeit.

I. Az agykéreg felépítése és működése
A legmagasabb rendű idegi működések központja az agykéreg. A több milliárd idegsejt közötti kapcsolat erősségének változása a memória kulcsa.

1. A hippocampus
   A hippocampus az agykéreg speciális területe, mely a különböző érzékszervi információk társításáért és beégetéséért felel.
2. Az idegsejtek szinkronitásának biztosítása
   A memória bevésődésének feltétele az idegsejtek összhangja, amit ritmikusan aktiv gátlósejtek együttese biztosít agyhullámok generálása révén.
3. Belső világunk szabályozó szerepe
   Vannak olyan agyi pályák, melyek érzelmi és motivációs impulzusokat, valamint a test fizikai állapotáról szóló információkat közvetítenek az agykéreg számára. Ezek a pályák ritmusgeneráló sejtekből erednek, az agyhullámok keletkezését szabályozzák a gátlósejteken keresztül. Ezáltal képes belső világunk a tanulás és emlékezés hatékony befolyásolására.

II. A kannabisz hatásmechanizmusa
Az egyik legnépszerűbb kábítószer, a kannabisz az agyban egy specifikus receptorhoz kötődik. Fogyasztása csökkenti az agyi idegsejtek szinkronitásának fokát, rontja az agyi hullámtevékenységet, így korlátozza a tanulási képességeket. A drognak szorongásoldó hatása is van, utóhatásként viszont fokozott szorongás lép fel.

III Az agy által termelt kannabiszszerű anyagok élettani szerepe és gyógyászati felhasználása
Az agy maga is termel kannabinoidokat, melyek az idegsejtek közötti kommunikációban játszanak fontos szerepet. Hatásmechanizmusuk megismerése tudományos áttörést jelentett, ami új megvilágításba helyez néhány neurológiai, pszichiátirai betegséget - például az epilepsziát és a szorongást.

IV. A kannabionidok szerepe a függőségben
A drog- és alkoholfüggőség idegi mechanizmusairól is egyre alaposabb ismeretekkel bírunk. A kannabisz dopamint szabadít fel a "jutalmazás", elégedettség (kielégültség)-érzet agyi központjában, de rendszeres fogyasztása az ingerküszöb megemelkedését okozza, így természetes úton nehezebb lesz örömérzethez jutni. Az eredmény alulmotiváltság, céltalanság, kiüresedettség érzése. A függőségek kialakulásában az agy saját kannabinoid-rendszere kulcsszerepet játszik.

V. Mit ígér a kannabinoidok által közvetített agyi kommunikáció mechanizmusának megfejtése?
Az idegsejtek kommunikációjában fontos szerepet játszó kannabinoid-rendszer működésének teljes feltárása elvezethet számos, ma még misztikusnak tűnő pszichiátriai kórkép (például a skizofrénia, pánikbetegség vagy szorongás) mechanizmusának megfejtéséhez, egy célzott és sikeres farmakoterápia ígéretével. De egyre közelebb jutunk ahhoz is, hogy megértsük a drogfüggőség neurológiai alapjait, és ezáltal hatékony gyógymódokat találjunk a függőségek kezelésére.

Tovább