I. Az új hasznos anyagok kutatásának hagyományos módja
A tudomány és a technika fejlődésében nagy szerepet játszik az új anyagok és új vegyületek előállítása. Az új szerkezeti anyagok, új félvezetők, új szupravezetők, hatásosabb fénykibocsátó anyagok megjelenése mind-mind új alkalmazásokat, esetenként új iparágak születését teszik lehetővé.
Az egészségügy fejlődése jelentős mértékben függ az új és hatásosabb gyógyszerek megjelenésétől, ami szintén rendszerint új szerves vegyületek egész sorának előállítását igényli. A tapasztalatok szerint egy új gyógyszer kifejlesztéséhez átlagosan mintegy 10 ezer új vegyületet kell előállítani és megvizsgálni. Ezeket a vegyületeket a nyolcvanas évekig igen fáradságos és költséges munkával, egyenként állították elő, és egyenként végezték el a hatásvizsgálatokat is. Ez ellentmondásos helyzetet teremtett, hiszen az iparban a nagysorozatú műszaki termékek előállításánál már régóta alkalmazták a futószalagot, és újabban az automatizálást is - ami természetesen a termelékenység ugrásszerű növekedésével és a költségek nagymértékű csökkenésével járt.
Manapság például 10 ezer autó előállítására már sehol sem alkalmaznának egyedi kisipari módszereket. Az a 10 ezer vegyület, aminek előállítását egy-egy új gyógyszer kifejlesztése rendszerint megköveteli, már olyan mennyiség, amely ipari szervezési módszerek bevezetését igényelné. Erre azonban a nyolcvanas évek előtt senki sem gondolt. Ezt a helyzetet változtatta meg alapvetően a kombinatorikus kémia, amely a gyógyszeriparban nyert először alkalmazást, és a gyógyszeripari kutatásban mérvadó vélemények szerint forradalmi átalakulást idézett elő.
A legalapvetőbb kombinatorikus módszer Magyarországon, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen született, és egy nagyon egyszerű, szinte mindenki számára könnyen érthető ötleten alapul. Nagy szerencse, hogy az ötlet meg valósítása csak egészen minimális költséggel járt, különben egészen biztosan nem valósulhatott volna meg.