Dermesztő képek, jégbarlangokká alakult lakások Európa leghidegebb városában
Dermesztő képek, jégbarlangokká alakult lakások Európa leghidegebb városában
1/13Vorkuta bányászváros Oroszország európai részén, a Komi Köztársaságban, Moszkvától 1900 km-re északkeletre
Vorkuta bányászváros Oroszország európai részén, a Komi Köztársaságban, Moszkvától 1900 km-re északkeletre
1/13Az elmúlt két évtizedben Vorkuta szellemvárossá vált
Az elmúlt két évtizedben Vorkuta szellemvárossá vált
1/13A város mintegy 150 km-rel az északi sarkkörön túl, a Bolsezemelszkaja-tundra (Nagyföldi tundra) keleti szélén, örökké fagyott talajon épült
A város mintegy 150 km-rel az északi sarkkörön túl, a Bolsezemelszkaja-tundra (Nagyföldi tundra) keleti szélén, örökké fagyott talajon épült
1/13Vorkuta szubarktikus klímája rövid, hűvös nyarat és nagyon hideg, száraz telet jelent. A februári átlaghőmérséklet −20 °C, a júliusi 13 °C. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet −52 °C
Vorkuta szubarktikus klímája rövid, hűvös nyarat és nagyon hideg, száraz telet jelent. A februári átlaghőmérséklet −20 °C, a júliusi 13 °C. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet −52 °C
1/13A hatalmas kiterjedésű pecsorai szénmedence legjelentősebb lelőhelyének központja
A hatalmas kiterjedésű pecsorai szénmedence legjelentősebb lelőhelyének központja
1/13A várost 1931-ben alapították a pecsorai szénmedence erőforrásainak kiaknázására
A várost 1931-ben alapították a pecsorai szénmedence erőforrásainak kiaknázására
1/13A termelést elsősorban a közelben ebből a célból létrehozott Gulag-tábor foglyai végezték
A termelést elsősorban a közelben ebből a célból létrehozott Gulag-tábor foglyai végezték
1/13Az 1960-as években nagyobb építkezések kezdődtek, a fagyott talaj miatt különleges technológiával, cölöpökre alapozva
Az 1960-as években nagyobb építkezések kezdődtek, a fagyott talaj miatt különleges technológiával, cölöpökre alapozva
1/13Az 1970-es évek végére a város lélekszáma elérte a százezer főt
Az 1970-es évek végére a város lélekszáma elérte a százezer főt
1/13Vorkuta az 1930-as évektől az 1950-es évek végéig a Gulag lágerrendszer egyik legnagyobb és éghajlati jellemzői miatt is egyik legkegyetlenebb helye volt
Vorkuta az 1930-as évektől az 1950-es évek végéig a Gulag lágerrendszer egyik legnagyobb és éghajlati jellemzői miatt is egyik legkegyetlenebb helye volt
1/13Foglyok dolgoztak a bányákban, az üzemek, a vasút és a települések, a kikötők és a víztározók építkezésein, földtani feltáró munkákon és fakitermeléseken
Foglyok dolgoztak a bányákban, az üzemek, a vasút és a települések, a kikötők és a víztározók építkezésein, földtani feltáró munkákon és fakitermeléseken
1/13Az embertelen munka- és életkörülmények, a zord téli időjárás következtében tízezrek haltak meg
Az embertelen munka- és életkörülmények, a zord téli időjárás következtében tízezrek haltak meg
1/13Építkezésein és bányáiban a Gulag lágerrendszer több tízezer rabja dolgozott
Építkezésein és bányáiban a Gulag lágerrendszer több tízezer rabja dolgozott