Nincs kibúvó a kkv-knak: pénz nélkül is lehet fejleszteni egy vállalkozást

Vágólapra másolva!
A digitális üzletfejlesztést egyetlen cég sem kerülheti meg, és ehhez a legtöbb kkv kaphat szakértői segítséget.
Vágólapra másolva!

A gazdaság és az államigazgatás valamennyi szektorában visszafordíthatatlanul zajlik a digitális átállás. Miközben a cégműködés és az üzletfejlesztés a nagyvállalati szegmensben már digitális alapokon nyugszik, a kkv-k egy része ismeret- illetve forráshiány miatt nem vág bele – pedig fel lehet számolni a lemaradást akkor is, ha nincs rá nagyvállalati keret. 

Az üzletfejlesztést – különösen digitális alapon – egyesek még mindig afféle homályos, nehezen definiálható, s ezért kerülendő vállalkozói feladatnak gondolják. Pedig a folyamat létfontosságú abban, hogy a vállalkozás fejlődhessen, és a tisztes jövedelem biztosítása mellett akár innováció megteremtésére is képes legyen. Az üzleti folyamatokból, a partnerektől és az ügyfelektől, valamint a piacokról végső soron megszakítás nélkül érkező információk, visszacsatolások szisztematikus feldolgozása nélkül a kis- és közepes vállalkozások saját fejlődési esélyeiket csökkentik.

Fotó: Unsplash

 

Digitális és „analóg” módon is van tér a fejlesztésre 

Az üzletfejlesztésnél jóval tágabb fogalom a vállalkozásfejlesztés, és bár digitalizáció nélkül egyre kevésbé képzelhető el bármelyik is, a digitális megoldások teljesen sosem fogják kiszorítani a korábbról már ismert, „analóg” formákat. Ugyanakkor digitalizáció nélkül egyetlen cég sem tud annyira hatékony maradni, hogy bírja a verseny és a piac tempóját. 

A koronavírus-járvány idején a magyar kormány közel 600 milliárd forintot biztosított kifejezetten vállalkozásfejlesztési céllal az újrainduláshoz (a vállalatoknak tőkét jelentő 2000 milliárd forintos hitelprogram mellett). A vállalkozásfejlesztési feladatokban a digitális átállás segítése, a technológiaváltás támogatása jelentős hányadot képviselt, de ezek mellett a magyar kkv-k olyan szakemberek segítségére is számíthattak és számíthatnak, akik éppúgy, mint a hazai vállalkozók többsége, saját szakmájukban profik: tanácsadással, személyes jelenlétre és közvetlenségre építő konzultációkkal, felkészítésekkel, vagy sokszor „életmentő” jogi információkkal, előadásokkal segítik a hazai cégek fejlődését. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok kkv még mindig nem él azokkal a sokszor ingyenes lehetőségekkel (vagy nem ismeri azokat), melyeket iparági szövetségek, vagy vállalkozókat tömörítő, illetve vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek kínálnak üzletfejlesztésükhöz. 

Holott rövidebb-hosszabb kurzusokkal, új technológiai ismeretek szerzésével, azaz – maradva a párhuzamnál – „analóg” módon is sokat tehetnek a kkv-k irányítói cégük és munkavállalóik eredményességéért.  

Ugyanígy érdemes a vállalkozásoknak nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy milyen állami vagy uniós forrásokra lehet pályázni. Ezekből a forrásokból ugyanis szeptember elején éppen bőség van: a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy „gőzerővel” dolgoznak a kkv-kat célzó támogatási, fejlesztési programokon a versenyképesség javítása, illetve a beruházások növelése érdekében. Bár részletek még nem ismertek, de aligha lenne meglepő, ha a programokban hangsúlyos lenne a technológiaváltás és a digitális átállás támogatása. 

Fotó: Unsplash

Elérhető a segítség a digitális átálláshoz 

A magyar kkv-k digitális hátránya európai versenytársaikhoz képest ismert, ám egyúttal olyan tény, amin változtatni lehet. A 2022-es adatok alapján Magyarország a 25. helyen állt az EU-ban vállalkozásainak digitális integrációját tekintve, és bár az idei értékelések szerint jelentős előrelépés történt a magyar kkv-k digitalizációjában is, a mesterséges intelligencia alkalmazása gyerekcipőben jár a haza vállalkozásoknál. 

Eközben a Digital Decade felmérésében a magyar válaszadók 83 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a köz- és magánszolgáltatások digitalizációjával könnyebbé válnak hétköznapjai, makroszinten pedig a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP) 21 százalékát adja a digitális gazdaság. 

A kormány még 2022 novemberében fogadta el az új Nemzeti Digitalizációs Stratégiát 2022-2030, összhangban a közösségi szakpolitikával. Ebben nem csak társadalmi, hanem gazdasági vonatkozásban is mutatószámok jelzik azt, 2030-ra milyen mértékű digitális fejlődésnek kell megvalósulnia az országban. 

A feladat óriási. Egy összesítés szerint a világ 2027-ig összesen 3,9 ezer milliárd dollárt költ a digitális átállásra. Ebből a hatalmas összegből a magyarországi arány egy jelentős része alighanem a kkv-kat fogja érinteni, mégpedig üzletfejlesztésük kérdéseinél. A kkv-kat több körülmény állítja kihívás elé a digitális átállásban, ezek egyike a jelenleg kevés IT-szakember. A másik a gyakran emlegetett forráshiány – pedig a digitalizáció elengedhetetlen az üzlet- és vállalkozásfejlesztésben is. 

Ez utóbbi, kulcsfontosságú mozzanat kapcsán sok magyar kkv nem ismeri lehetőségeit, azt, hogy a digitális üzletfejlesztéshez gyakorlatilag pénz ráfordítása nélkül kaphat segítséget,  

Magyarországon is működik olyan intézményrendszer, amelyben szakemberek segítenek a digitalizáció kérdéseiben, képzésekkel és más módon adva löketet az elkerülhetetlen átálláshoz, méghozzá térítésmentesen. Ezt az egyedülálló lehetőséget a magyar kkv-k és a közszféra számára is az Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH-ek) kínálják. Szolgáltatásaikkal rengeteg magyarországi vállalkozás és egyéb szervezet számolhat. A 2023 tavaszán bemutatkozott EDIH-ek nyújtotta ingyenes támogatást azok a szervezetek igényelhetik (bizonyos feltételek esetén), melyek segítséget igényelnek a digitális átállásban, vagy elakadtak annak egyik lépcsőjén. 

Az EDIH-ek pedig nem függnek semmilyen nagyvállalati vagy más, a for profit szektorhoz tartozó keretrendszertől, mert működési támogatásukat részben az Európai Unió, részben a magyar kormány biztosítja. Az EDIH-ek óriási feladatot végeznek abban, hogy Magyarország, és így tágabban az Európai Unió is, elérhesse a Digital Decade 2030-as céljait a digitalizációban. 

Ingyenesen is elkezdhető 

A digitális átállás teljes folyamatának persze vannak költségei, de a kkv-k sokat spórolhatnak azon, ha keresik a számukra elérhető támogatási formákat, felkészítéseket ahhoz. Sőt, példaként említhető, hogy korszerű vállalatirányítási szoftverre sem kell azonnal beruházni, ha forrás nem áll rá rendelkezésre, vagy esetleg a munkavállalók felkészítéséhez kellene több idő, hogy eredményesen használjanak egy CRM vagy egy számlázó-raktárkészlet kezelő rendszert. Ugyanis a magyar kkv-k számára is elérhető, és akár díjmentesen is használható magyar fejlesztésű korszerű digitális platform vállalkozásuk irányításához, üzletfejlesztésük támogatásához. 

Hozzá kell tenni: az imént említett, munkavállalói digitális kompetenciák fejlesztése is azok közé a feladatok közé tartozik, melyhez kaphatnak támogatást a magyar kkv-k. 

Ezek mellett érdemes figyelni azokat a pályázati forrásokat is, ahonnan akár vissza nem térítendő támogatással, vagy nagyon kedvező hitelfeltételek mellett ruházhatnak be – akár saját digitális alapra helyezett üzletfejlesztésükre. A digitális átállásra a megkezdéskor elegendő lehet időt és energiát szánni, s bár a beruházások egy idő után elkerülhetetlenek, a hangsúly a megkezdésen van. 

Aki kimarad, az valóban lemarad 

A digitális átállás sosem öncélúan a digitális célok magyarországi és közösségi teljesítéséről szól. Sokkal inkább az átállásba tett ráfordítás megtérülését jelenti a vállalkozásoknak, legyen szó akár ingyenesen igénybe vett szolgáltatásokról, akár konkrét infrastrukturális fejlesztésekről. A szakértői értékelésekben nincs vita arról, hogy a kkv-k számára a digitális alapokra helyezett üzletfejlesztés versenyképességi kérdés, ahol a lemaradók potenciálisan végleges hátrányba kerülnek az időben váltókkal.  

A folyamatosan változó üzleti környezetben az eddig felgyűlt tapasztalatok mind azt mutatják, hogy a digitalizáció jelentette előnyöket az üzletfejlesztésben és a hétköznapi működésben nem tudják behozni azok a vállalkozások, akik nem lépik meg a váltást. 

Fotó: Unsplash

 

Eközben Magyarországon is számos sikertörténet íródott már a digitális világból, s nem csak azok, melyekben egy-egy, mostanra jelentős piaci szereplővé nőtt vállalat a digitalizáció előnyeit használta ki. Számos kis- és középvállalkozás ugyanis épp a digitális szolgáltatások nyújtásában lett sikeres, mint a munkájukat gyakran nem helyhez kötötten végző webfejlesztők, ahogy például olyan kismamákról is hallani, akik gyereknevelés mellett építettek fel vállalkozást honlapkészítésre vagy hasonló internetes szolgáltatásokra – sokszor épp a hozzájuk hasonló kkv-kat megszólítva. 

A cikk megjelenését a DigitalTech EDIH támogatta.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!