Hamarosan kiírják a tendert az új távközlési sávra

Még a nyár előtt sor kerülhet a 3,5 gigahertzes frekvenciatartomány két éve halogatott kiosztására. A Népszava gyors piaci körkérdésének tanúsága szerint azonban több jutott volna az államkasszába, ha előbb lépnek a hatóságok. Az árverés ugyanis most már legfeljebb csak óvatos mocorgásra készteti a távközlési szolgáltatókat. Úgy tűnik, a forradalmian új technológiák bevezetésére, a piacnyitásra várva tartalékolják erőforrásaikat.

Aligha fognak a távközlési szolgáltatók egymás lábát tiporva tolongani a várhatóan nyár előtt árverésre kerülő 3,5 gigahertzes frekvenciatartományok megszerzéséért. Sőt még az is lehetséges, hogy a közcélú távközlési szolgáltatásra elkülönített öt rádiófrekvencia-blokk közül több "pártában" marad. Egyes szakértők szerint a visszafogott érdeklődés is azt mutatja, hogy a kormányzat és a szabályozó hatóságok lassan reagálnak a piac igényeire. Mások viszont úgy tartják, olyan sokat ruháztak be fejlesztésekbe az elmúlt években a telefóniában érdekelt cégek, hogy most már alaposabban megfontolnak minden új befektetést. Az árverés pedig aligha lesz olcsó - százmilliós nagyságrendű - mulatság.

Tény viszont, hogy a nagy sebességű adat- és hangközvetítésre alkalmas frekvenciákban nagy lehetőségek rejlenek. Megfelelő számú rádióadótorony elhelyezésével országos hálózat is kialakítható - ez minden koncessziós társaság álma. Igaz, ennek kiépítése alig lenne olcsóbb, mintha vezetékes infrastruktúrájukat fejlesztenék fel hasonló mértékben.

Általános az a nézet, hogy a liberalizációt közvetlenül megelőző és követő időszakokban a helyi hurkok (a gerinchálózattól a fogyasztó telefonjáig nyúló hálózat) birtoklásáért folyó csata döntő jelentőségű a távközlési piac felosztásában. A frekvenciák kiskaput kínálnak: rádiós helyi hurkokat lehet kialakítani - a réz- vagy optikai szálas vezetékek bevezetésének óriási költségei nélkül. Beszélni persze csak a 2002-es piacnyitás után lehetne a frekvenciákat használó telefonvonalakon, hiszen a hangátvitel egyelőre koncessziós jog. De addig is kiválóan lehetne a frekvenciákon adatforgalmat bonyolítani, internethozzáférést szolgáltatni vagy bérelt vonalként értékesíteni. Mi több, a frekvenciákat elnyerő pályázók függetlenedhetnének a helyi hurkok nagy részét birtokló Matávtól. És bérleti vagy összekapcsolási díjat sem kellene fizetniük a monopolcég infrastruktúrájának használatáért.

Az immáron tizedik változatban készülő egységes hírközlési törvény (eht) egyik pontja a szolgáltatók egyetemes szolgáltatási kötelezettségével foglalkozik. Ez egyfajta "telefonhoz való állampolgári jog" biztosítását írná elő, azaz a társaságokat arra kötelezné, hogy saját területükön mindenki számára elérhetővé tegyék szolgáltatásaikat. Így, nem csekély összegekért, be kellene kötniük például azokat a tanyákat is, amelyek kilométerekre fekszenek bármilyen településtől. Ilyen esetekben valószínűleg lényegesen olcsóbb megoldás a rádióberendezések beszerzése és működtetése, mint a vezetékek kiépítése. Ám nem ez az egyetlen megoldás.

Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: ha a pályázati feltételeket nem találják előnyösnek, és nem indulnak a tenderen, akkor valószínűleg mobiltelefon-vonalak biztosításával teljesítik az eht követelményeit. Mint ismeretes, a Westel 0660 és a Westel Mobil Távközlési Rt. a Matáv többségi tulajdonában van. Főként azoknak a társaságoknak érné meg a frekvencia-árverésen való részvétel, amelyeknek semmilyen formában sincsen meghatározó részesedése a hazai mobilszolgáltatásban.

A Hírközlési Főfelügyelettől (HíF) a Népszava megtudta: az árverésen való részvétel és a frekvenciahasználat pontos feltételeit jelenleg dolgozzák ki szakértőik. Február végén írják ki a pályázatot, és még nyár előtt szeretnék lebonyolítani az árverést. Frischmann Gábortól, a HíF elnökétől megkérdeztük, hogy miért pont a piacnyitás előtt egy évvel rendezik meg a győzteseknek 15 éves frekvenciahasználatot biztosító árverést. Hiszen így tovább nő a koncesszióval nem rendelkező szolgáltatók hátránya. S ezek piacra jutási esélyei amúgy is korlátozottak. Válasza: "amit árverezünk, olyan szolgáltatást tesz lehetővé, amiben most is verseny van. Az árveréssel csupán a már ma is versenyző szolgáltatóknak tesszük könynyebbé a felhasználók elérését". A Népszava további kérdéseire a főfelügyelet nem kívánt válaszolni, mert - mint mondták - korai lenne konkrétumokról beszélni. A pályázat feltételeiről egyelőre csak annyit tudni, amennyi a Miniszterelnöki Hivatal rendeletében áll. Ebből kiderül, hogy - az egyes távközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló kormányrendelettel összhangban - egy szolgáltató, illetve az azzal bármilyen tulajdoni átfedéssel vagy részesedéssel rendelkező vállalat összesen egy frekvenciát szerezhet meg 15 éves használatra.

A szolgáltatók nagy része a még meglehetősen homályos pályázati feltételektől teszi függővé, hogy indul-e a tenderen. A Monortel holland-amerikai tulajdonosának hazai leányvállalata, a UPC sajtószóvivője, Hagymássy András szerint akkor lenne számukra érdekes a pályázat, ha nemcsak a kínált árat, hanem az "érdemeket" is figyelembe vennék az elbíráláskor. Azaz: szépségversenyt rendezne a HíF. A Népszava úgy tudja, hogy a GTS Magyarország Kft. is bizonytalankodik. Tervezték ugyan a részvételt, de újra átgondolják a dolgot - mondta a forrás.

Oravecz Zsolt, a Novacom ügyvezető igazgatója kijelentette: a nagy kérdés az, hogy megtérül-e a beruházás. Ez szerinte bizonytalan, nehezen tervezhető. A technológia alkalmazása ugyanakkor jelentős mérföldkő lehetne a piaci szabályozás jelenlegi állapotában - fűzte hozzá. A társaság mindenesetre nem szándékozik önálló pályázatot benyújtani, de szakértőként társulna valamelyik indulóhoz.

Az viszont szinte bizonyos, hogy a Pantel beszáll a versenybe. Mint Bárányné Süle Gabriella, a társaság stratégiai tanácsadója a Népszavának elmondta, szeretnék kihasználni a rádiós helyi hurok lehetőségeit. Kifejtette: nem lehetett tovább halogatni a frekvenciaengedélyek kiadását, hiszen már így is kétéves a késés. Az, hogy megtérülő befektetésnek bizonyul-e a beruházás, nagyban függ a kikiáltási ártól - jegyezte meg. A rádiós berendezések megvásárlása ugyan olcsóbb a vezetékes infrastruktúra kiépítésénél, de működtetése sokkal drágább. Az ügylet jövedelmezősége így főként a kikiáltási áraktól függ.

Akad olyan cég is, amely elzárkózik a pályázattól. A Rábacom, a Pápatel, a Kelet-Nógrád Com és a Hungarotel tulajdonosa, az amerikai Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) vezetője, Ole Bertram például a Népszavának elmondta: nem áll szándékukban pályázni, mert optikai szálas hálózatukkal teljesíteni tudják kötelezettségeiket. Hozzáfűzte: egyáltalán nem biztos, hogy a rádiójeles megoldások kevésbé költségesek, mint a vezetékes infrastruktúra.

A jogszabályok ugyanakkor azt is lehetővé tennék, hogy a frekvenciákon zártláncú telefonhálózatot hozzanak létre, amelyen az OTP Bankhoz hasonló méretű gigászok bonyolíthatnák kommunikációjukat. Kétséges azonban, hogy az üzleti szféra pályázói meg tudják-e szerezni a szükséges szolgáltatói engedélyeket. A már említett kormányrendelet ugyanis előírja, hogy csak elvi szolgáltatói engedéllyel lehet pályázni. Ezt pedig vagy úgy lehet szerezni, hogy az alapító okiratban tevékenységként szerepeltetik a cégek, vagy pedig külön kell folyamodni engedélyért.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)

Korábban:

A British Telecom megbánta, hogy UMTS-licencekre költött
( 2001 február 19.)

A Deutsche Telekom és a British Telecom veszíthetnek az UMTS-en
( 2001 február 8.)

Bizonytalan az UMTS-üzlet jövedelmezősége
( 2000 december 7.)