Az elmúlt évben az aszály és a termelési költségek növekedésének következtében a cukorrépa-termesztők vesztesége csaknem kétszeresére növekedett, és mintegy 26 ezer forintot tett ki hektáronként.
Az Üzleti Negyed kérdésére válaszolva Szőke Géza, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a termelők számára kívánatos volna, ha a cukorárak növekedése meghaladná az infláció mértékét, azonban leszögezte, hogy még ebben az esetben sem lehetne rövid idő alatt bepótolni az elmúlt évtizedben elszenvedett veszteségeket.
Szőke Géza kiemelte, hogy a termelők jelenleg az Európai Uniónak megfelelő árszínvonalon szerzik be gépeiket, valamint a termeléshez szükséges egyéb eszközöket, nyersanyagokat, ezért jelentősebb áremelés nélkül gyakorlatilag ellehetetlenülnének. Az elnök szerint olyan szabályozásra volna szükség, amely valamilyen formában az értékesítőket adóztatná meg, majd ebből az állam támogatná a termelőket.
Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt 10 évben a fogyasztói árindex növekedése jóval meghaladta a cukorét, amely így reálérték-csökkenést szenvedett el. A cukorgyártók tavaly, és 1999-ben is az inflációhoz közeli mértékű áremelést hajtottak végre, és az Üzleti Negyed információi szerint a három gyártói érdekcsoport az idei évre átlagosan 15 százalékos áremelést tervez. Az első negyedévben már 10 százalékos emelést valósítottak meg.
A termelési kilátásokról szólva Koczka Zoltán elmondta, hogy 2000-ben 54 ezer hektárról takarítottak be cukorrépát, az idei évre pedig 70 ezer hektárra kötöttek szerződést. Ebből várhatóan 380-400 ezer tonna cukrot gyártanak, amely némileg meghaladja a piac 350-360 ezer tonnás keresletét, de - okulva a tavalyi gyenge termésből - a megnövelt mennyiségből raktározni is szeretnének.
Domonkosi Imre, a Cukor Terméktanács elnöke reális célkitűzésnek nevezte a 15 százalékos emelést és hozzátette, hogy az áremelésekre az energiahordozók árának növekedése, valamint a cukoripar gyenge jövedelmezősége miatt van szükség.