A német lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb vállalatnál nincs közvetlen kapcsolat a vállalati mutatók és a vezetői fizetések alakulása között. Súlyos aránytalanság van például a Deutsche Telekomnál; miközben a német távközlési vállalt egy részvényre jutó nyeresége egy év alatt 95 százalékkal csökkent, az igazgatói fizetések 50 százalékkal emelkedtek.
A német értékpapír-felügyelet az aránytalanságok kiküszöbölésére egy olyan testület létrehozását javasolja, mely megállapítaná a fizetések nagyságát, a fix és a mozgó részt, s ezt folyamatosan felülvizsgálná a vállalat teljesítményének megfelelően. A szakmai szervezet szerint a vezetők javadalmazásának nagyjából 60 százalékának kellene függnie az egy részvényre jutó nyereség nagyságától.
A vezetői bérek vonatkozásában Magyarország a térségben, és világszinten is elmarad társaitól. 2001-ben egy átlagos magyar vezető valamivel több, mint 45 ezer dollárt keresett (11,7 millió forint). A vizsgált 43 ország közül csak az észt vezetők vihetnek haza kevesebbet magyar társuknál, évi tízezer dollárral. Csehországban másfélszer, Lengyelországban több, mint kétszer többet keresnek a vezetők.