A háztartások banki hitelállománya fél év alatt 25 százalékkal bővült, elsősorban a lakáshitel-állomány növekedése miatt; a folyamatot ugyanakkor nem követte az ingatlanárak növekedése, ami csökkenti az ingatlanpiaci árbuborék kialakulásának veszélyét - összegzi a Magyar Nemzeti Bank hétfőn elfogadott, Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványa a lakáshitelpiac elmúlt fél évének legfontosabb tendenciáját. A dokumentum azonban elsősorban a felduzzadt hitelállomány veszélyeire figyelmeztet.
A 2001-ben bevezetett állami kamattámogatás hatására az ingatlanhitelek kamatai az eurókamatok szintjére csökkentek. Az alacsony kamat a hitelállomány gyors növekedését okozta, és középtávon azzal jár, hogy az euró magyarországi bevezetésekor már nem kell kamatcsökkenésből fakadó ugrásszerű lakásár-emelkedéssel számolni. Rövid távon stabilitási szempontból azonban kockázatot jelenthet, ha a háztartások jövedelemvárakozásai nem megalapozottak, és kellő tapasztalat híján túlbecsülik adósságviselő képességüket - áll a kiadványban. A bankok számára akkor lehet kockázatos a nagy hitelállomány, ha a hitelezés felfutása gyorsabb, mint a banki kockázatkezelési rendszerek fejlesztése, ekkor ugyanis a hitelkockázat jelentősen nőhet.
Hosszabb távon a hosszú futamidejű hitelállomány növekedési ütemének tartós fennmaradása likviditási kockázatot jelenthet a bankrendszer számára. A likviditási kockázat csökkentése csak fokozatosan, a hosszú lejáratú források növekedésével, a tőkepiaci kamatok csökkenésével párhuzamosan valósítható meg.