Az, hogy mi minősül kereskedelmi mennyiségnek, értékfüggő. A meghatározott mennyiség ötszörösét pedig már csak vállalkozás vehetné meg. Háromezer forintnál kevesebbe kerülő cikkekből tizet kellene venni ahhoz, hogy kötelezően áfás számlát kapjon a vásárló. Ötvenezer forintnál drágább cikkek esetén már két áru is elegendő ehhez. Például egy karton tej, vagy két karton ásványvíz vásárlása, ha más termékekkel együtt átlépi a húszezer forintos határt, már áfás számla kiadását jelentené.
A rendelet másik pontja szerint azoknak, akik a meghatározott mennyiségek ötszörösét veszik meg, már áfaalanyiságukat is igazolniuk kell. Eszerint például három rekesz (60 üveg) sör megvásárlása már olyan nagykereskedelmi tevékenységnek számítana, melyet csak cégek és egyéni vállalkozók folytathatnának. Emellett ehhez már jövedéki engedély is kell a vevőnek. Szeszes italt magánszemély ugyan vehet nagyobb tételben, de ezt áfaalany már csak speciális jövedéki engedély birtokában teheti meg.
Nyugtát eddig is kellett kapnia mindenkinek, de a tárca szerint ezzel az áruk útja mennyiségben nem követhető. A kereskedő ugyanis, ha árui beszerzésekor nem kér számlát, vásárlásának nem marad nyoma; valamint ha ő sem ad mindig mindenkinek nyugtát, könnyen eltitkolhatja valós forgalmát, ezzel az adófizetés alól ki tud bújni.
Adatvédelmi szempontból aggályosnak tartják ugyanakkor, hogy a vevőknek személyes adataikat meg kell adniuk, ha vásárlásukkor átlépik az érték- és mennyiségi határokat.
A jogszabályt ellenzők szerint a tervezett szabályozás viszonylag könnyen kijátszható. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint a kitűzött célt a szabályozással nem lehet elérni, és indokolatlan többletterhet jelentene a kereskedőknek - írja a Népszabadság. A tervezet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van.