A magyarországi megyék közül csak Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Vasban, Komárom-Esztergomban és Pestben haladja meg az országos átlagot. A két utóbbi megye jelentősen előrelépett a legelső, 1998-ban végzett vásárlóerő-vizsgálathoz képest, amikor még az átlag alattiak csoportjába tartoztak - áll a GfK Piackutató Intézet Vásárlóerő index 2002-2003 című új tanulmányában.
A 10 ezer lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezők rangsorát továbbra is Százhalombatta vezeti. A két évvel ezelőtti második Paks a hatodik helyre került. Most Budapest a második, majd Budaörs, Tiszaújváros és Budakeszi következik.
Ha az országos átlagot 100-nak vesszük, akkor a megyék élmezőnyét alkotó Fejér és Győr-Moson-Sopron mutatója egyaránt 105 százalék, Vas mutatója 104, Komárom-Esztergom 103, Pesté pedig 101 százalék. Ezek a magas mutatók magyarázzák egyrészt Észak-Dunántúlon a kereskedelem szerkezetének gyors fejlődését is, másrészt a budapesti agglomeráció erősödését, a GfK tanulmánya szerint. Az agglomeráció erősödésére jó példa a Zsámbéki medencében fekvő, 2000 lakosú Telki, amelynek 155 százalékos vásárlóerő indexe valamennyi magyar település közül a legmagasabb. A szomszédos Nagykovácsinak szintén kiemelkedően magas, 132-es a mutatója. Ugyancsak Pest megyében található Leányfalu, amelynek 2400 lakosára 129-es vásárlóerő indexet számoltak ki.
A megyék rangsorában négy évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron még egyedül állt az élen 103 százalékkal. Utána Fejér és Vas megye következett 101 százalékkal, Komárom-Esztergom pedig elmaradt az átlagtól 98 százalékos mutatójával.
Az új tanulmány szerint a legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező megye változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg, az országos átlaghoz képest 81 százalékkal. A legalacsonyabb vásárlóerejű falvak közé a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kiscsécs tartozik, 45 százalékkal, majd a baranyai Gilvánfa következik 47, és a szintén BAZ-megyei Fáj 48 százalékkal. A vásárlóerő-adatok olyan termékek értékesítési potenciálját mutatják, amelyek iránt a kereslet jelentős mértékben függ a vásárlóerőtől.
Budapesten az országos átlaghoz képest jelentősen javult az egy főre jutó vásárlóerő, két év alatt 126-ról 130 százalékra. A legerősebb és leggyengébb vásárlóerejű kerület közötti különbség nőtt: amíg két éve a listavezető II. kerület indexe 161 százalék volt, most 171 lett. A sereghajtó VIII. kerület mutatója viszont csak egyetlen százalékpontot nőtt, 109-ről 110 százalékra.
A legmagasabb vásárlóindex-szel rendelkező öt megyében és Budapest öt kerületében a mutatók változásai az első, 1998-as felméréshez képest 2002-ben.
Megyék, illetve kerületek | 1998 | 2002 |
Fejér | 101 | 105 |
Győr-Moson-Sopron | 103 | 105 |
Vas | 101 | 104 |
Komárom-Esztergom | 98 | 103 |
Pest | 99 | 101 |
II. kerület | 177 | 171 |
XII. kerület | 174 | 168 |
I. kerület | 159 | 153 |
XI. kerület | 145 | 146 |
V. kerület | 151 | 143 |
Forrás: GfK Piackutató Intézet