A bérkiáramlás, főleg a tavalyi emelések áthúzódó hatása miatt idén is gyors lesz. Az infláció az év elejéhez képest kissé emelkedik, s valamelyest nő a munkanélküliség is.
A forint további erősödésére számító január közepi spekulációs pénzbeáramlás és az erre válaszul született intézkedések tartósan rontják a pénzpiaci folyamatok kiszámíthatóságát. Ez a lakosság és az üzleti szféra számára is megnehezíti a kalkulációt. A következő hetekben, hónapokban tendenciájában a kamatok némi emelkedése és a forint erősödése a legvalószínűbb.
A világgazdaságban az iraki háborúval kapcsolatos félelmek miatt nő a bizonytalanság, az olaj és az arany ára emelkedik, a tőzsdei indexek esnek, a gazdasági várakozások romlanak.
A második félévre a nemzetközi és hatására a hazai konjunktúra bizonyos javulása várható. A tavalyinál magasabb lehet az ipari termelés és az export dinamikája, miközben az ipari foglalkoztatás csökkenni fog. Az építőipar növekedési üteme gyors marad, de elmarad a tavalyi csúcstól. Ennek oka az állami beruházások visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom idén is igen dinamikusan, mintegy 7 százalékkal nő, azonban ez is kisebb a tavalyinál.
2003-ban a behozatal már gyorsabban emelkedik a kivitelnél. Így a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 1 milliárd euróval romlik. A folyó fizetési mérleg deficitje ennél kevésbé emelkedik, mivel az idegenforgalmi aktívum bizonyára meghaladja a 2002. évi mélypontot.
A reálkeresetek növekedése idén várhatóan megközelíti a 8 százalékot, ami a GDP-nél kétszer gyorsabb ütemet jelent. A költségvetési szférában a tavaly őszi béremelések hatására ennél lényegesen nagyobb, a versenyszférában a romló piaci helyzet miatt lényegesen kisebb emelkedés valószínű. Az infláció a 2002. végi 4,8 százalékához képest az év során kissé emelkedik, éves átlagban azonban valamelyest csökken.