Az MFB új stratégiája értelmében a bank a jövőben szinte csak hitelezéssel segítheti a vállalkozókat. Tőkét csak fejlesztési céllal fektethet be, legfeljebb öt évre, és az így szerzett részesedése nem lehet többségi.
Ezenkívül csak olyan beruházásokat finanszírozhat, amelyek megtérülnek, még akkor is, ha azok állami projektek megvalósítását segítik. Vagyis az MFB nem finanszírozhat eleve veszteséges állami beruházásokat, például autópálya-építést, és nem számíthat arra, hogy veszteség esetén az állam tulajdonosként kisegíti.
A kormány kikötötte, hogy az MFB kötvénykibocsátásait az Államadósság Kezelő Központ Rt. ügynöki közreműködésével bonyolíthatja le. Ez azt jelenti, hogy a bank nem jelenhet meg önállóan a külföldi kötvénypiacon, tehát nem teremthet konkurenciát a magyar államkötvényeknek.
A bank ezen kívül nem végezhet olyan tevékenységet, amely az uniós statisztikai rend szerint állami kiadásnak minősül. Továbbá az MFB nem adhat egyedi elbíráláson alapuló hiteleket.
Vállalkozás-fejlesztési programok
Két új vállalkozás-fejlesztési programért is felelős a Magyar Fejlesztési Bank - derül ki a kormány február 12-ei határozatából. Ezek közül már ismert a múlt héten bejelentett, az Európa-terv részét képező technológiai, felzárkóztatási, beruházási hitelprogram, amelyben 40 milliárdot a kis- és középvállalkozásoknak különítettek el.
Újdonság viszont a 35-50 milliárd forint hitel-, és 10-15 milliárd forint tőkejuttatási keretű kis- és középvállalkozói projektkiegészítő program, amely a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódik, és célja az EU-források bevonásának segítése.
A programok megkezdéséhez módosítani kell az MFB-ről szóló törvényt. Nem szükséges törvénymódosítás a regionális infrastruktúra- és vállalkozás-fejlesztési hitelprogramhoz.