Az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld szerint nem lehet tudni, meddig tart a háború, milyen fegyvereket kell bevetni és hány más ország fog benne részt venni, ezért nem lehet összegeket jósolgatni. A Pentagon mindenesetre 95 milliárd dolláros összegből indul ki, a kongresszus elé terjesztendő munkaokmányok tanúsága szerint, írta kormányzati forrásokra hivatkozva több hírügynökség.
Más kormányforrások szerint ez csak a védelmi minisztérium "kívánságlistája", és az sem lehetetlen, hogy az esetleges Irak elleni háború nem fog többe kerülni az 1991-es öbölháború 61 milliárd dolláros költségénél. A jelenlegi, 95 milliárd dollárra becsült összeg mintegy 22 ezer milliárd forint, ami több mint négyszerese a teljes évi magyar költségvetésnek.
A közvetlen katonai költségeken kívül az amerikai kormányzat 10 milliárd dollárt meghaladó értékben állít össze segélycsomagokat Irak, Törökország, Izrael és más környező országok számára. A Fehér Házban készített, a kongresszus illetékes bizottságainak már megküldött dokumentumok szerint Irak maga legalább egymilliárd dollárnyi humanitárius és újjáépítési segélyre számíthat az esetleges háborút követő első évben.
Az amerikai védelmi miniszter továbbra is reméli, hogy az Egyesült Államok szövetségesei közül többen osztozni fognak a költségekben, de a szenátus megajánlási bizottságának vezetője, Robert Byrd szenátor úgy szerint erre nem sok esély van, és a költségek javát Amerika állja majd. Irak esetleges megszállásának a költsége, az előzetes számítások szerint öt évre 25-105 milliárd dollárra tehető, attól függően, hogy mekkora csapatokat kell állomásoztatni - vélik a a stratégiai tervezők.
Az Irakkal kapcsolatos költségek nélkül is rekord költségvetési hiányok várhatók az Egyesült Államokban: ebben az évben 304 milliárd dollár jövőre pedig 307 milliárd dollár várható, közölte korábban a Fehér Ház.