Acélipari védővámok Magyarországon is

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a magyarországi gyártók védelmében szerdán hét termékcsoportra vonatkozó acélipari importkorlátozást vezetett be, mivel a hazai felhasználás csaknem 60 százaléka származik behozatalból. A korlátozás az uniós csatlakozáskor megszűnik, és a vámpótlék a fejlődő országokat nem érinti.

Molnár Sándor, a tárca ipari főosztályának vezetője kedden a távirati irodának elmondta: az elmúlt időszakban évről évre nőtt az import termékek aránya, ami kényszerű bezárással fenyegette a magyarországi gyártókat, amelyek átlagosan most is csak kapacitásuk 50-60 százalékát képesek kihasználni.

A tájékoztatás szerint a termékcsoportonként változó 15-25 százalékos vámpótlék a fejlődő országokat nem érinti, de kiterjed a csehországi, a szlovéniai, a szlovákiai, a lengyelországi, a romániai, a moldovai, az európai uniós, az oroszországi, az ukrajnai és a kazahsztáni importra.

Molnár Sándor hangsúlyozta: a korlátozás maximum két évig lehet hatályban, de Magyarország európai uniós csatlakozásakor megszűnik. A vámpótlék értékét félévenként 5 százalékkal csökkentik, az érintett termékek mennyiségét viszont 2,5 százalékkal növelik.

A Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesülete (MAFE), az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Építőanyagipari Szövetség (ÉMÁSZ) már márciusban tiltakozó levelet küldött Csillag István gazdasági és közlekedési miniszternek a vaskohászati termékekre vonatkozó piacvédelmi intézkedések bevezetése ellen.

Levelükben az intézkedéseket elhibázottnak tartják, mivel véleményük szerint ezek nem kívánt hatással lehetnek a magyar vaskohászatra, a hazai feldolgozóiparra pedig egyértelműen negatív hatást gyakorolnak. A felhasználói és forgalmazói szövetségek úgy érzik, hogy a problémák orvoslására nem a piacvédelmi versenykorlátozó intézkedések jelentenek megoldást.