Az ügyfélfogadó helyiségekben, a pénztáraknál, az épületen belüli pénzszállító útvonalakon, valamint az értéktárban és a pénzfeldolgozó helyiségben a látható kamerák mellett rejtett kamerákat is alkalmazni kell, amelyek képesek az ott tartózkodó személyek azonosítására, az eseményeket megfigyeléséreés rögzítésére. Adatvédelmi szempontok miatt a rejtett kamerás megfigyelésre, a felvételek rögzítésére a bejáratnál feltűnően elhelyezett hirdetménnyel, felirattal kell az ügyfelek figyelmét felhívni.
A felvételeket ötven napig kötelező megőrizni, a pénzintézeteknek lehetőségük van azonban az őrzés időtartamát legfeljebb hat hónapra kiterjeszteniük. A hat hónapos végső határidő lejárta után a felvételeket meg kell semmisíteni, kivéve, ha a bűnüldöző hatóság azok átadását kérik. Hatósági megkeresés hiányában sem lehet a felvételeket megsemmisíteni, ha azok hatósági eljárásban vagy polgári perben tárgyi bizonyítási eszközül szolgálhatnak. Az adatkezelés ebben az esetben az eljárás jogerős befejezéséig jogszerűnek minősül, feltéve, ha az eljárásokról a pénzintézet hitelt érdemlően tudomást szerzett.
A rejtett kamerás megfigyelések, felvételek kapcsán korábban számtalan panasz érkezett az adatvédelmi biztoshoz, aki a sorozatos jogsértések elkerülése érdekében állásfoglalást tett közzé. Eszerint az adatvédelmi követelményeknek azok a kép- és hangrögzítő berendezések felelnek meg, amelyek használata során az érintetteket, jelen esetben az ügyfeleket, látogatókat tájékoztatják a kamerák elhelyezéséről, valamint külön felhívják a figyelmet arra, hogy a berendezés rögzíti a felvételeket. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a felhívásban szerepelnie kell annak is, hogy a rögzítésre milyen célból kerül sor, és a felvételeket hol és meddig őrzik. Ebben az esetben az érintett személyek ráutaló magatartásukkal (a kamerával megfigyelt területen történő megjelenéssel) hozzájárulnak a felvételek rögzítéséhez.