Késik a fellendülés

Az idei első hónapok jelentős gazdasági lassulását a második félévben némi élénkülés követheti, az év egészében azonban a növekedés üteme nem lesz nagyobb a tavalyinál. A külső egyensúly romlása folytatódik, az infláció lényegében stagnál - derül ki GKI előrejelzéséből.

Erste Bank együttműködésével készült prognózis szerint, idén még az év elején vártnál is rosszabb lesz az európai konjunktúra (az eurózóna GDP-je csak kb. 1 százalékkal nő). Idehaza kifullad az előző két év hazai gazdaságpolitikájának a belső keresletélénkítésen keresztül a konjunktúrára gyakorolt pozitív hatása, mert ez a keresletélénkítés egyensúlyi szempontból nem folytatható.

Folytatódik a teljesítményeket meghaladó bérnövekedés

A tavaly őszi jelentős közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása szeptemberig jelenik meg a statisztikában. Ezt követően a költségvetési szektor kereset-emelkedése számottevően lassul. Az üzleti szférában mérséklődő bérkiáramlás valószínű. A reálbérek így is igen jelentősen, átlagosan legalább 10 százalékkal emelkednek (ezen belül a költségvetési szektorban kb. 17 százalékkal, az üzleti szférában pedig - a teljesítményeket így is messze meghaladva - mintegy fele ekkora ütemben).

A nyugdíjak reálértéke az automatizmusok alapján 5 százalékkal, az egyszeri juttatásokat is figyelembe véve mintegy 2 százalékkal nő. A lakásszektor, a támogatási rendszer egyes társadalmilag indokolatlan kedvezményeinek megnyirbálása után is élénk marad: várhatóan mintegy 35 ezer - a tavalyinál 10 százalékkal több - lakás épül fel. A lakosság nettó pénzmegtakarítási rátája 2 százalék körüli, rendkívül alacsony marad.

Visszaeső beruházások

A Gazdaságkutató Rt. számításai szerint, az állami (és önkormányzati) beruházások forráshiány miatt jelentősen visszaesnek. Ezt részben alátámasztani látszik a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett jelentése, amelyben az első negyedév - csökkenő - beruházási adatait ismertették. Az üzleti szféra óvatosan, csak a konjunktúra javulásának jeleivel összhangban fogja növelni beruházásait.

Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de a hatások csak az év utolsó 4-5 hónapjában jelennek meg. A bevételek - az alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére - lényegében el fogják érni a tervezettet, főleg a gyorsabb béremelkedéshez és fogyasztáshoz kapcsolódó adók miatt. A kiadásoknál hozzávetőlegesen 100 milliárd forintos többlet valószínű, leginkább a nyugdíjaknál, a gyógyszertámogatásnál és az önkormányzatoknál. A deficit a GDP 5 százaléka körül várható, ami fél százalékkal haladja meg a kormány által tervezett hiányt - áll a GKI prognózisában.