Radikális mezőgazdasági reform az Unióban

Az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei három hétig tartó tárgyalássorozat után döntöttek a gazdáknak kifizetett, sok vitát kiváltó állami támogatások megszüntetéséről. A reform célja, hogy az uniós mezőgazdasági politikát minél inkább összehangolják a világkereskedelmi előírásokkal - írta a BBC News Online. 

A kompromisszumnak tekinthető döntés értelmében a jövőben megszüntetik a gazdáknak a termesztett növények mennyisége után járó állami támogatások többségét. Egyes tagállamok ugyanakkor továbbra is részesülhetnek bizonyos szubvenciókban annak érdekében, hogy a farmerek folytassák a termelést, és ne hagyják el földjeiket.

Az eredeti elképzelések szerint minden olyan uniós támogatást megszüntettek volna, amelyek túltermelésre ösztönzik a gazdákat, és hatalmas élelmiszer-tartalékok felhalmozódásához vezet. Franciaország és néhány más uniós tagállam ugyanakkor csak további engedmények esetén hajlandó elfogadni a szigorú változtatásokat.

Az EU jelenleg évi 43 milliárd eurót fizet ki a gazdáknak ösztönző támogatás címén, és így az unión kívüli országok nem képesek versenyezni az EU-tagállamokkal. A nagy agrárexportőr országok, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és néhány afrikai ország szerint igazságtalan velük szemben, hogy piacnyitást kérnek tőlük, míg az EU a támogatások rendszerén keresztül védi saját mezőgazdaságát, és "házon belül" biztosítja a felesleg eladását.

Joe Walsh, ír mezőgazdasági miniszter szerint a javaslat az eddigi legnagyobb változás az Európai Unió egységes mezőgazdasági stratégiájában - írta a BBC News Online.

A megállapodás szerint a gabonaféléknél nem csökkentik az intervenciós árakat. Az Európai Bizottság javaslatában 2,5 százalékos csökkentés szerepelt, ám az uniós közös agrárpolitika legfőbb haszonélvezője, Franciaország ebben tapodtat sem engedett. Ezzel szemben a franciák beletörődtek abba, hogy két év múlva megkezdődjék a gazdáknak folyósított közvetlen kifizetések elválasztása a termelés volumenétől, ami a bizottsági reformterv fő eleme volt. Az új rendszer szerint a közvetlen kifizetések nagysága már csak negyedrészt függ majd a termelés szintjétől.

Néhány tagország szerint az elfogadott reformterv kedvez a kisebb termelőknek, a közepes méretűeket ugyanakkor sújtja. A bizottság ugyanis létrehoz egy rendszert a költségvetési túllépések visszavételére a gazdáktól, de e rendszer mentességet hagy a kisebb termelőknek. A vita során először arról volt szó, hogy a közepes méretű gazdaságok is mentesülnek 50 százalékig az ilyen költségvetési visszatérítések alól, ezt azonban végül a többség nem fogadta el.