Az államháztartás hiánya júniusra elérte az éves előirányzat 72 százalékát, a deficit meghaladta a 600 milliárd forintot és az év végéig elérheti a GDP 5,2 százalékát. Az elemzés hangsúlyozza, hogy nem elég a jövő évi költségvetésre koncentrálni, az idei hiányt is közelíteni kellene a tervezetthez.
Az összeállítás szerint a GDP növekedési üteme az előző évi 3,3 százalék után idén is ezzel azonos mértékű, 3,3-3,4 százalékos lesz, míg jövőre 4 százalék körüli bővülés valószínű.
Az ipari és építőipari termelés nem mutatja a stabil növekedés jeleit, és a kiskereskedelmi forgalom is a korábbiaknál kedvezőtlenebbül alakult az év közepén. Az ipar idén 4,5 százalékkal, jövőre 5-6 százalékkal bővülhet - állapítja meg a jelentés.
A vártnál jobban romlik a külső egyensúly
A külső egyensúly romlása az első öt hónapban meghaladta a várakozásokat. 2003. májusáig az import növekedési üteme meghaladta az exportértékesítés volumennövekedését. A folyó fizetési mérleg hiánya május végére 1,7 milliárd euró volt; az év végére 3,8 milliárd körüli deficittel lehet számolni az Ecostat szerint.
A külső hiány finanszírozásában egyre nagyobb arányt tesznek ki az adóssággeneráló tételek - állapítják meg. Figyelembe véve, hogy a szomszédos országoknál nagyobb privatizációs programokat indítottak a közelmúltban, Magyarországon új stratégiát kell kidolgozni a közvetlen tőkebefektetések növelésére. A külföldiek érdeklődése az állampapírpiacon is csökkent.
Jövőre 4,5 százalékos infláció várható
A fogyasztói árak júniusban 4,3 százalékkal emelkedtek az előző év júniusához képest. Az év végéig a termékek és szolgáltatások további drágulása várható, melynek meghatározó elemei az élelmiszerárak növekedése, az energia és több szolgáltatás árának emelése, valamint a forint gyengülése az euróval szemben. Az áfarendszer átalakítása is emelheti az árakat.
Az infláció idén 4,8-5 százalék közötti, míg decemberben akár 5,5-5,8 százalék lehet, jövőre pedig átlagosan 4,5 százalékos éves fogyasztói áremelkedési ütemmel számolnak a kutatók.