A nagy amerikai márkák szerencséjére a vásárlók többségét egyelőre nem riasztotta el az USA utóbbi években tapasztalt politizálása, akár Irakról, akár környezetvédelemről volt szó, az Amerika-ellenes megnyilvánulások egyelőre nem csaptak át termékeik széles körű bojkottjába - írják a Business Week és az Interbrand elemzői.
Az évente rendszeresen készített felmérés idei változata szerint a száz legjobb márka többsége amerikai, amit úgy számoltak ki, hogy figyelembe vették: egy-egy termék forgalmának alakulásában mennyit ér a márkanév, az adott márka hol helyezkedik el a piaci versenyben, mennyire stabilak a pozíciói, és mennyire képes megmérettetni magát globális méretekben is.
A Coca-Cola, a Microsoft, az IBM, a Dell, vagy a Disney csak néhány név azok közül, amelyek az Egyesült Államokat képviselik világszerte. Az Interbrand összeállítása szerint a világ tíz legértékesebb márkájából nyolc amerikai. Csak a finn Nokia és a német Mercedes fér be a tízes élbolyba, de sokat ugrott előre a mobiltelefon-piacon tapasztalható látványos terjeszkedésének is köszönhetően a dél-koreai Samsung Electronics. Javított az SAP, a L'Oréal és a Toyota.
A világ 10 legértékesebb márkája:
1. | Coca-Cola |
2. | Microsoft |
3. | IBM |
4. | General Electric |
5. | Intel |
6. | Nokia |
7. | Disney |
8. | McDonald's |
9. | Marlboro |
10. | Mercedes |
A fogyasztók azért figyelnek az aktuális eseményekre. A vállalati botrányok miatt lényegesen hátrébb kerültek olyan nagy nevek, mint a JP Morgan, a Merrill Lynch, vagy a Morgan Stanley. A legnagyobb visszaesést a Ford (16 százalékkal, 17,1 milliárd dollárra) és a Kodak (19 százalékkal, 7,8 milliárdra) szenvedte el, elsősorban minőségi problémák, illetve az értékesítési stratégia elhibázása miatt.
A kutatók álláspontja szerint a nagy amerikai márkákat tulajdonképpen két dolog tartja életben: a márkanév ügyes menedzselése és a puszta szerencse.
A magyarok ötödére jellemző a márkahűség
Magyarországon a fogyasztók márkatudatossága még nem érte el a nyugatiakét, hiszen ehhez megfelelő vásárlóerő és fogyasztói életstílus is kell. Érdekes módon annak ellenére, hogy nálunk a vásárlóerő sokkal nagyobb, mint sok környező országban, a márkát mégsem tartjuk olyan fontosnak, mint az alacsonyabb vásárlóerőt mutató régióbeli országokban.
A GfK piackutató intézet felmérése szerint a magyarországi vásárlóerő több mint kétszerese a régiós átlagnak (227, 100-zal szemben), ugyanakkor az egy bizonyos márka mellett kitartó fogyasztók száma nálunk a legalacsonyabb, a válaszadók 21 százaléka, szemben a 38 százalékos régiós átlaggal.