Az üvegzsebtörvény miatt leállt a tőkekihelyezés

Az üvegzsebtörvény június 9-i hatályba lépése váratlan következményekkel is járt: a jogalkotó szándékával ellentétben több, részben állami tulajdonban lévő, tőkekihelyezéssel is foglalkozó társaság tevékenysége ellehetetlenült. A jogszabály értelmében ugyanis költségvetési szervek gazdálkodó szervezete további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, sőt még csak részesedést sem szerezhet gazdálkodó szervezetben.

Ennek megfelelőn átmeneti befektetési szünet van a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-nél (KFP) is - tudta meg a Napi Gazdaság Baráth Csaba vezérigazgatótól. A KFP még június elején tíz kis- és középvállalkozásba cégenként 30-80 millió, összesen csaknem félmilliárd forintot fektetett be tőkeemeléssel.

A társaság azóta takaréklángon tevékenykedik: a befektetési szünet idején befogadják ugyan az új kérelmeket, ám újabb szerződéseket nem írnak alá. A KFP 3,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező, a kis- és középvállalkozások fejlesztését tőkebefektetéssel segítő befektetési társaság. A KFP jelenleg a gazdasági tárca felügyelete alatt álló Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozik. A megoldás az lehet, ha a kormány a társaságot az ÁPV Rt. hosszú távon állami kézben lévő, vállalkozói vagyonához sorolja át - mondta Baráth.

Ehhez a privatizációs törvényt kellene módosítania a parlamentnek. A vezérigazgató reményei szerint ez még ősszel megtörténhet, így novembertől folytathatják a tőkekihelyezést.

A Corvinus Rt. életét is megnehezítette az üvegzsebtörvény - mondta a Napi Gazdaságnak Reményi Zoltán vezérigazgató. A társaságban a gazdasági és az oktatási tárca együttesen mintegy 5 százalékban tulajdonos, így június 9. óta sem belföldi, sem külföldi társaságokban nem szerezhetnek részesedést. A megoldás az lehet, ha módosítják a törvényt, vagy pedig a két tárca eladja részesedését a Corvinus fő tulajdonosának, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek.