Elfogadták az üvegzsebtörvényt

Az Országgyűlés hétfőn egyhangúlag elfogadta az úgynevezett üvegzsebtörvényt. A törvény, amely tulajdonképpen 19 különböző meglevő törvény kisebb módosítását jelenti, június elején léphet hatályba. Az új szabályozás célja, hogy átláthatóbbá váljon a közpénzek felhasználása, valamint hatékonyabb legyen ennek ellenőrzése.

A jelenlegi koalíció programjában szerepelt már az üvegzsebprogram, azaz a közpénzek elköltésének átláthatóvá tétele. Ennek érdekében a parlament hétfőn egyhangúlag megszavazta a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amelyet röviden üvegzsebtörvénynek neveznek.

Ez a törvény tizenkilenc jelenlegi törvény kisebb mértékű módosításából áll, melynek lényege, hogy a közpénzek útjának és felhasználásának nagyobb nyilvánosságot biztosít, és az ezeket ellenőrző szerveknek nagyobb hatáskört rendel.

Az üvegzsebtörvény a polgári törvénykönyv módosításával változtat az üzleti titok fogalmán. E szerint nem minősülnek üzleti titoknak az állami, önkormányzati és EU-s támogatás felhasználásával kapcsolatos adatok, információk. Ezzel összefüggésben módosul az adatvédelmi törvény is, amely azt mondja ki, hogy közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami vagy önkormányzati költségvetés felhasználásával vagy állami, önkormányzati tulajdon kezelésével kapcsolatos.

A módosítás szerint a közfeladatot ellátó szervek és személyek kötelesek elősegíteni és biztosítani a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását a közpénzek felhasználásáról és a közvagyonnal való gazdálkodásáról. A koncessziós szerződések esetén sem lehet a jövőben üzleti titokra hivatkozni a koncessziós eljárásról szóló törvényt érintő javaslat elfogadása esetén. Az üzleti titok változásával összefüggésben mintegy tucat gazdasági törvény is módosul.

Nő az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatásköre és szerepe; az állami vagyon és támogatások felhasználásának ellenőrzése során az érintett magáncégeket és magánszemélyeket is vizsgálhatja az ÁSZ, amelynek hatóköre eddig csak a költségvetési szervekre terjedt ki. Eddig erre hivatkozva nem vizsgálhatta az ÁSZ az állami szervekkel szerződő alvállalkozók szerződéseit.

Ellenőrzik a jövőben az állami pénzekről döntők vagyongyarapodását is: a köztisztviselőkhöz hasonlóan kétévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik részt vesznek egymillió forintot meghaladó állami vagy önkormányzati támogatásokról szóló döntésekben vagy azok felhasználásának ellenőrzésében. Ehhez az államháztartási törvényt kell módosítani.