Az elmúlt évben a bankkártyákkal bonyolított pénzforgalomnak csupán 0,004 százalékát tette ki a bankkártya-hamisítók és tolvajok által okozott kár, ezzel a visszaélések aránya az uniós átlag egynegyede. A hamisítók által okozott kár harmadával csökkent 2002-ben, ugyanakkor egy év alatt duplájára nőtt a lopott, másfélszeresére pedig az elvesztett plasztiklapok száma.
A megkárosított kártyatulajdonosok mintegy egynegyede külföldi állampolgár, ugyanis a tolvajok, és hamisítók általában nem abban az országban használják fel a bankkártyákat, ahol megszerezték azokat.
A káresemények csökkenő tendenciája nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy Magyarországon rendkívül elterjedt a tranzakciókról visszajelzést adó sms-szolgáltatás. Hatékony eszköz a hamisítók elleni harcban a velük együttműködő kereskedők fekete listája. Ezekkel az üzletekkel, vendéglátó egységekkel a bankok hosszú éveken keresztül nem kötnek szerződést kártyaleolvasó terminál működtetésére.
Egyelőre igen minimális az interneten, e-mailen, vagy telefonon elkövetett csalások okozta kár (34 millió forint 2002-ben), de szakértők szerint az ilyen visszaélések száma dinamikusan növekedni fog a közeljövőben, mivel a visszaélésekhez itt csupán az adatokra van szükség, magát a kártyát ugyanakkor nem kell lemásolni.
A megoldás a chipkártya bevezetése lehet, ugyanis ezeken a plasztik lapokon az eddigi mágneskártyát egy chip váltja fel, amelynek lemásolásához nem elég egy kártyaleolvasó, a hamisításhoz pedig több kódot is fel kell törni. A módszert már tíz éve alkalmazó Franciaországban a visszaélések száma mára elhanyagolható - írja a Népszabadság.