Trendszerű az adóterhek csökkenése

A fejlett országokban tavaly tovább csökkent az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya - derül ki az OECD adataiból. Magyarország az élenjáró államok között volt e téren: 2002-ben 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb az elvonások GDP-arányos szintje, mint 2001-ben - írja a Világgazdaság.

Magyarországon tavaly a bruttó hazai termék 37,7 százalékát szedték be különböző adók, járulékok címén a költségvetés és az önkormányzatok, míg 2001-ben még 39 százalék volt ez a ráta. A többi visegrádi országban eközben éppen hogy nőtt az elvonások súlya, a legnagyobb mértékben (másfél ponttal) Szlovákiában. Az OECD-országok többségében a magyarországihoz hasonló folyamatot regisztrált a párizsi székhelyű szervezet. Most közzétett jelentése szerint a 27 adatot szolgáltató állam közül 16-ban csökkent az adóbevételek súlya. Főként az európai országok szerepelnek ezen a listán: a tizenöt EU-tagország átlagos mutatója 2001-hez képest 2002-ben 41-ről 40,5 százalékra mérséklődött.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - hangsúlyozottan előzetes - adatai szerint tavaly egy százalékpontnál nagyobb csökkenés volt tapasztalható Magyarország mellett Ausztriában, Nagy-Britanniában, Görög- és Törökországban, Kanadában és Írországban. Ehhez hasonló mértékű emelkedést mindössze három OECD-országban - Szlovákia, Új-Zéland, Luxemburg - jegyeztek fel.

http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-28&d=2003-10-28&r=&c=33http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-28&d=2003-10-28&r=&c=7http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-28&d=2003-10-28&r=&c=35http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-28&d=2003-10-28&r=&c=10

Az elemzők két tényezőre vezetik vissza az adóbevételek relatív visszaszorulását. Egyrészt az adóterhek csökkentése játszott szerepet: 2000 óta tizenöt OECD-országban faragták le a legmagasabb szja-kulcsot, és tizenkét kormány döntött a vállalati nyereségadó csökkentéséről. A másik faktor a gazdasági növekedés lassulása volt, hiszen ez a profitképződést és a jövedelemkiáramlást is fékezte.

2001-ben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a személyi jövedelemadó jelentette az adótorta legnagyobb szeletét. Míg azonban a nyolcvanas évek elején még a fejlett országokban beszedett adóknak átlagosan 30 százaléka származott ebből a forrásból, mostanra 26 százalékra csökkent az arány.

A vállalati nyereségadó súlya ezzel párhuzamosan némileg emelkedett. Az elmúlt évtizedben egy százalékponttal, 8-ról 9 százalékra nőtt ezen adónem részesedése a teljes adóbevételekből. Magyar-, Lengyelország és Szlovákia esetében a mutató sokkal alacsonyabb, mindössze 5,8-6,8 százalék közötti, míg Csehországban az adóbevételek 11 százalékát a vállalati nyereségadó képviseli. A csúcstartó (közel 22 százalékkal) Norvégia, míg az ellenkező végletet - 1,7 százalékkal - Németország képviseli.

A társadalombiztosítási járulékok jelenleg az adóbevételek negyedét teszik ki, ami azonos a nyolcvanas évek közepén mért aránnyal, a megelőző évtizedekhez képest azonban érezhető emelkedést jelent. Ezt a folyamatot az OECD szakértői a munkanélküliek számának növekedéséből, a lakosság elöregedéséből és az egészségügyi kiadások bővüléséből adódó jóléti bevételigénnyel magyarázzák. A visegrádi országok mutatói e téren többé-kevésbé felülmúlják az OECD vagy az EU átlagát. Szlovákiában és Csehországban a bevételek majdnem fele tb-járulékokból folyik be, míg Lengyelországban és Magyarországon 30,2, illetve 29,7 százalék ez az arány. Az átlag alatti járulékszint az angolszász országokra és általában az OECD Európán kívüli tagállamaira jellemző.

Az ingatlan- és más vagyoni jellegű, továbbá jogi tranzakciókhoz kapcsolódó adók szerepe hosszabb távon jelentősen viszszaszorult, ma már csupán a bevételek 5 (hazánkban 1,8) százaléka származik ilyen forrásból. A fogyasztáshoz kötődő elvonások (általános forgalmi adó, illetve különböző fogyasztási adók) részaránya viszonylag stabil, ma közel 30 százaléka az adótortának. A visegrádi országokban ez a ráta valamivel magasabb az átlagnál.

/uzletinegyed/ado/20031016csokkeno.html