Legutóbb a Bokros-csomag kapcsán - az egyetemeken, főiskolákon - volt hasonló létszámcsökkentés a közszférában, mutatott rá a Világgazdaságnak Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Mint a pénteken megjelent kormányhatározatból kiderül: csaknem hétezer közszférában dolgozó alkalmazott elbocsátását kell végrehajtani az elkövetkező időben. A számok minisztériumokra, illetve az érintett egyéb állami szervezetekre és az azokon belül működő kisebb szervezeti egységekre lebontva jelentek meg a Magyar Közlönyben, az érintettek pontos köre azonban egyelőre nem ismeretes.
A leépítéssel kapcsolatos feladatok koordinálására egy munkacsoport alakult a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban, amely azonban a hét elején hírzárlatot rendelt el. A saját leépítéseiről azonban pénteken közleményt adott ki a tárca, rámutatva: a szakszervezetekkel történt egyeztetés után várhatóan a jövő hét végén derül ki, hogy kiket bocsátanak el.
A közszférában tervezett létszámleépítések kapcsán a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat már kapott puhatolózó telefonokat, tudta meg a Világgazdaság Kántor Raimund titkártól. Mintegy jó tanácsként mondta: ha a felmondások kapcsán jogi problémák merülnének fel a munkavállalók részéről, a bíróság helyett érdemes első körben egy munkaügyi közvetítőt vagy a szakszervezeti jogtanácsost megkeresniük a további lépések kapcsán. Az adott ügyben nem érintett, így abban semleges félként részt vevő közvetítők akkor jelenthetnek megfelelő megoldást az effajta problémákra, ha mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló a megegyezésre törekszik, és ennek érdekében hajlandóak némiképp engedni saját álláspontjukból. Ez a megoldás azért is kedvező, mert ha egy közvetítői eljárás elkezdődik, csak ennek lezárultától számítódik az a 30 nap, amelyet az érintett a hagyományos, azaz a bírósági jogorvoslat kezdeményezésére kap. Mivel a munkaügyi peres eljárások másfél-két évig is elhúzódhatnak, a sokszor túlterhelt bíróságokat is mentesítő közvetítői megoldás nemcsak olcsóbb, de gyorsabb eredményre is vezethet.
Kiszámíthatatlannak mondta a jelenlegi intézkedés bírósági hatását Handó Tünde. A csoportos létszámleépítésnek szigorú szabályai vannak, emlékeztetett. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint egyébként ilyen esetekben az igazságszolgáltató fórum nem vizsgálhatja, hogy miért éppen az oda forduló munkavállaló jogviszonyát szüntették meg. Ez alól azonban van két kivétel: ha az intézkedéssel diszkrimináció érte, vagy rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik. Az előbbi esetben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy diszkrimináció nem történt. Amennyiben az elbocsátott rendeltetésellenes joggyakorlással érvel, úgy őt terheli annak bizonyítása, hogy azért váltak meg éppen tőle, mert például korábban véleményt nyilvánított, bírált, és munkaadója ezt torolja meg - írja a Világgazdaság.