Egyre többen fektetik be a pénzüket

Emelkedett a magyar lakosság fogékonysága a pénzügyek iránt, és a korábbiaknál többen rendelkeznek befektetéssel. Legelterjedtebb a rövid távú bankbetét és folyószámla, második legnépszerűbb befektetési forma pedig az életbiztosítás - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből.

A magyar befektetési szokások hasonlóak az átlagos nyugat- és közép-európai trendekhez, a ranglista harmadik helyén azonban a nyugdíjalap áll Magyarországon és régiónk többi országában, míg Nyugat-Európában a részvény.

Amíg 2002 őszén megtakarított pénzéből a magyar háztartások mindössze 27 százaléka rendelkezett befektetéssel, addig 2003 októberben már 45 százalék. A szokatlanul gyors tempó fő oka, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer sikeresen nyerte meg banki ügyfélnek a fiatal felnőtteket. A sok új folyószámla-tulajdonos tükröződik a befektetők számának növekedésében. Ahol a háztartás pénzügyi döntéshozója 40 évesnél fiatalabb, ott 50 százalékot meghaladó aránnyal többséget képviselnek a befektetők.

A fejlődés azonban nem jár együtt a befektetések számnak gyarapodásával. Amíg ugyanis korábban az átlagos magyar befektető három-négy, sőt több különböző eszközben tartotta megtakarítását, addig most egy, legfeljebb két lehetőségre összpontosít.

A vállalkozói kör a legaktívabb befektető

Foglalkozás szerint a pénzügyi befektetéssel rendelkezők közül kiemelkednek az önálló vállalkozók, hiszen közel kétharmaduk tartozik ebbe a csoportba. Természetesen a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb része él a különböző lehetőségekkel, mint az alacsonyabb jövedelműeké.

Regionálisan vidéken sokkal nagyobb a befektetési hajlandóság, mint a fővárosban. A budapestiek közül csak 27 százalék rendelkezik befektetett pénzvagyonnal, míg az ország többi részén élők majdnem fele.

A befektetési formák közül rövid távú bankbetétje és folyószámlája a háztartások 20 százalékának van, ami egy év alatt 6 százalékpont növekedést jelent. Azok aránya, akik életbiztosítást kötöttek, 12 százaléknál stagnál. Valamely nyugdíjalapnak a háztartások pénzügyi döntéshozóinak 4 százaléka tagja, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal. Részvénybe, befektetési alapba a magyar háztartások 1-1, kötvénybe pedig 2 százaléka tett pénzt.

Érdekes, hogy amíg a bankbetét és folyószámla viszonylag egyenletesen oszlik meg az egyes korosztályok között, addig az életbiztosítást kötöttek aránya a háztartások 40 évesnél fiatalabb pénzügyi döntéshozói körében 19 százalékkal kiemelkedő. Sőt, az életbiztosítást kötöttek aránya megelőzi a bankbetét és folyószámla tulajdonosait a négy és annál több tagú háztartásokban.

A magyarok befektetései általában hasonlítanak a csehekére és a lengyelekére, azonban akadnak különbségek is, például Csehországban a háztartások 55 százaléka rendelkezik valamilyen pénzügyi befektetéssel. Figyelemre méltó, hogy a nyugdíjalapban érdekelt cseh háztartások aránya négy százalékponttal, 6-ra csökkent egy év alatt. Lengyelországban is az életbiztosítás a második legnépszerűbb befektetés, de csak a háztartások 6 százaléka él vele.

A leggyakoribb lakossági pénzügyi befektetések
(A háztartások pénzügyi döntéshozóinak válaszai, százalékban)

Befektetés	18 ország átlaga	12 ny.-európai ország átlaga	3 közép-európai ország átlaga	Magyar-ország
Részvény	6	7	1	1
Részvényalapú befektetési alap	7	4	1	0
Más befektetési alap	3	4	0	1
Kötvény	3	4	2	2
Rövid lejáratú bankbetét	26	38	27	20
Életbiztosítás	7	11	8	12
Nyugdíjalap	6	5	4	4
Más befektetés	3	5	4	5
Nincs befektetése	38	22	53	55

Forrás: GfK Piackutató Intézet