Gátolják a magyar bankok a Stasi-pénzek kutatását

A magyar Pénzügyminisztérium és a jegybank is akadályozza a munkájukat - állítja az a német parlamenti bizottság, amely az egykori NDK-ból elsíbolt Stasi-pénzek nyomait kutatja. Cajo Coch-Weser, a német pénzügyminisztérium államtitkára kedden érkezik Budapestre, hogy az ügyről tárgyaljon magyar kollégájával, Terták Elemérrel, írta a Magyar Hírlap.

Gátolták és hátráltatták az elsíbolt keletnémet pártvagyon feltárására irányuló munkát az érintett magyar bankok, sőt a pénzügyi kormányzat is, állítja a német parlament, a Bundestag illetékes bizottsága. Az UKPV múlt év végén készített jelentésében a szaktárca mellett főként a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az állami tulajdonban lévő Magyar Követeléskezelő Rt. (MKK) és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) hozzáállását nehezményezte.

A bizottság legfrissebb jelentése szerint összesen mintegy hatmilliárd márkát - vagyis hozzávetőlegesen 700-750 milliárd forintot - szivattyúztak ki az egykori NDK-s pártvagyonból, írta a Magyar Hírlap. Ebből 2002. december végéig mintegy hárommilliárd márkának jutottak nyomára. A feltárt összeg nagysága 1998 augusztusa és 2002 decembere között 362 millió márkával, azaz 185 millió euróval nőtt. A felderítés tempója azonban az idő előrehaladtával egyre lassul. A jelenleg per alatt álló vagyontárgyak és üzletrészek értékét a jelentés csaknem kilencvenmillió euróban határozza meg. Ennek egy jelentős részét, körülbelül 23 millió eurót tesz ki a most is folyó Novum-ügy, amelyben az MNB egykori leánybankja a CW is érintett volt.

Az UKPV szerint a magyarországi bankok - így a jelentésben még a fentieken kívül említett Általános Értékforgalmi Bank és a Pénzintézeti Központ Bank Rt. - együtt 100-200 millió márkányi NDK-s pártvagyon "átcsatornázásában" vehettek részt.

Az MNB 2000 áprilisában vállalta ugyan, hogy segítséget nyújt az "átmentett" NDK-s pártvagyon felderítésében, de ezen kötelezettségének - a jelentés szerint - csak szóban tett eleget. A Pénzügyminisztériummal jó fél évvel korábban, 1999 októberében állapodtak meg a németek, de Berlinben hiába vártak a magyar tárcánál levő dokumentumokra. Ennek egyik oka állítólag az volt, hogy a keletnémet pénzek "útvonaláról" tanúskodó bizonylatok egy része megsemmisült.

A bizottság jelentése szerint "masszív ellenállásba" ütköztek az állami, a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő MKK részéről is. Az MNB egykori bécsi leánybankja, a CW Bank ügyeit kezelő magyar cég még 2002 februárjában kötött megállapodást az iratok kutathatóságáról. A szerződés keretében 2002 májusáig, majd ezt meghosszabbítva szeptemberéig vizsgálódhattak a Magyarországon fellelhető iratokban a német szakemberek. A bécsi székhelyű CW Bankban viszont nem, hiszen az osztrák törvények értelmében csak jogerős bírósági döntést követően tekinthettek volna bele az iratokba. Ez azonban hiányzott. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy az MKK-t és a CW jogutódját végleszámoló vállalkozást tavaly nyár óta egyáltalán nem keresték meg a német belügyminisztérium emberei.

A jelentésből egyébként kiderül, hogy a tényfeltáró munkát nem segítette a német tulajdonban lévő (a Bayerische Landesbankon keresztül a bajor szövetségi állam érdekeltségébe tartozó) Magyar Külkereskedelmi Bank sem, írta a Magyar Hírlap. Az MKB ugyan 2000 júliusában megállapodott arról, hogy betekintést nyújt a nála levő bizonylatokba, de ezek a vizsgálatok végül nem hoztak eredményt - olvasható a dokumentumban.