EU: Túl nagy a magyar hiány

Az Európai Bizottság újabb lépést tett a több új tagállam - köztük Magyarország - és Görögország elleni deficiteljárásokban csütörtökön, amikor hivatalosan is megállapította a túl nagy államháztartási hiány fennállását, és ajánlásokat tett a megszüntetésére. A bizottság állásfoglalásai az újonnan csatlakozott országok közül még Ciprusnak, Csehországnak, Lengyelországnak, Máltának és Szlovákiának szólnak. A bizottság szerint túlságosan ambiciózusak a gazdasági növekedésre vonatkozó magyar tervek.

Az Európai Bizottság értékelése a Magyarország által benyújtott konvergencia-programról alapvetően összhangban áll a pénzügyi tárca értékelésével - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Kovács Álmos szerint egyetértés van a tárca és a bizottság között abban, hogy a régió több országában - mint Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország - az EU-hoz való felzárkózás jelenlegi szakaszában fontosabb az államháztartási hiány csökkentésének biztos üteme, mint egy radikális hiánycsökkentés. A Bizottság a PM értékelése szerint nem kérdőjelezi meg a magyar kormány által kitűzött költségvetési hiánycsökkentés ütemét.

Kovács Álmos szerint a deficitcél tartására a piac kényszeríti rá a pénzügyi vezetést, és ha szükséges, év közbeni módosításokat hajtanak végre a kiadásokban a célok tartása érdekében.

A Bizottság észrevétele szerint a magyar tervekben túl ambiciózus előrejelzések szerepelnek a gazdasági növekedésre vonatkozóan, és ezek nem teljesülése veszélybe sodorhatja a költségvetés bevételi előirányzatait. Kovács Álmos szerint azonban a magyar GDP túlnyomó része a lakossági fogyasztásból adódik, így ha nem teljesülnének az amúgy konzervatív előrejelzések az exportra és a beruházásokra, a GDP növekedés akkor sem forogna veszélyben. Az államtitkár úgy látja, hogy a kockázat éppen abban áll, hogy a csökkenő inflációra a versenyszféra béremelkedési üteme nem reagál megfelelő lassulással, s így a tervezettnél nagyobb lehet a lakossági fogyasztás növekedési üteme.

Az Európai Bizottság méltatta a magyar terveket azzal kapcsolatban, hogy az időszak - 2004-2008 - elején csökkentené nagyobb mértékben az államháztartás GDP arányos hiányát, ugyanakkor kifogásolta, hogy a hiánycsökkentés konkrét lépéseiről nincs szó az anyagban. Kovács Álmos szerint ez a magyar költségvetési tervezés gyakorlatából következik, először a kormány a büdzsé sarokszámait fogadja el, és ezt követően kerülhet sor a konkrét előirányzatok kidolgozására.