Az eddigi szint rekord mélypont volt az önálló Csehország történetében. A kamat szintje az Európai Központi Bank (EKB) ugyancsak 2,00 százalékos, a tavaly június elején fél százalékpontos csökkentéssel beállított alapkamat-szintjével volt azonos. A cseh jegybank több mint másfél éve követi az EKB kamatmozdulatait, hogy elvegye a teret a külföldi kötvénybefektetők konvergencia-játéka elől, amely korábban feltornászta a cseh korona árfolyamát.
A korona gyengülésétől tartanak
Elemzők szerint az emelést talán az indokolta, hogy a politikai bizonytalanság miatt a központi bank most a korona gyengülésétől tart, mert a további árfolyamvesztés erősebb inflációs nyomással járhat. A kamatemelés bejelentése után a cseh korona előbb 31,584/euróra drágult, majd 31,600/euróra enyhült. A döntés előtt 31,780/euró volt a cseh fizetőeszköz.
Májusban, főleg adóemelések és az üzemanyag drágulása miatt, 2,7 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció Csehországban az áprilisi 2,3 százalékról. Márciusban 2,5 százalékos, februárban és januárban 2,3-2,3 százalékos volt az éves infláció.
A cseh pénzügyminisztérium szerint idén az éves átlagos infláció 3,1 százalékos lesz a korábban jósolt 2,6 százalék helyett. Tavaly 0,1 százalékos volt az éves átlagos infláció. Tavaly még defláció is volt Csehországban: januárban, februárban és márciusban tizenkét hónapra számolva 0,4 százalékos, áprilisban, júliusban és augusztusban pedig 0,1 százalékos árcsökkenést regisztráltak.
A forintot is erősíti a kamatdöntés
A hazai fizetőeszköz csütörtökön reggel 9,99 százalékon nyitott az intervenciós sáv erős oldalán, a cseh kamatdöntés után azonban némi erősödést mutatott, és 10,27 százalékra erősödött. Az euró így 253,20/253,50 forint volt koradélután, a szerdai 254 forint fölötti szintekhez képest. A dollárral szemben nagyobb erősödést mutatott a forint az euróval szemben gyengülő amerikai fizetőeszköz 208,65/208,99 forint között mozgott a hazai devizapiacon, a szerdai 210-211 forintos árfolyamok után.