Befektetési szolgáltatók: nem kell az árfolyamnyereség-adó

Az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetése közel 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt érintene kedvezőtlenül, ezért a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének (BSZSZ) elnöksége arra kéri a kormányzó pártokat: alaposan fontolják meg ezt a lépést.

A tőkepiaci szolgáltatók többségét összefogó érdekképviseleti szervezet elnöksége annak kapcsán foglalt állást, hogy a jövő évi költségvetés koalíciós egyeztetése során szocialista párti politikusok kijelentették: kitartanak az árfolyamnyereség-adó bevezetése mellett.

A BSZSZ közleménye szerint a tőkejövedelmek tervezett adóztatása ellentétes a kormány befektetésösztönző politikájával, és a bevezetést költségvetési érvek sem támasztják alá. A szövetség szerint a politikai pártoknak a tőkejövedelmek adóztatása helyett azon kellene gondolkodniuk, miként lehetne a lakosság öngondoskodását erősíteni.

Kicsi és még kisebb lesz a megtakarítási hajlandóság

Jelenleg a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága igen alacsony, és azon belül is kicsi a tőzsdei befektetések aránya, állítja a szövetség. A lakossági megtakarítások alig 1,5 százalékát tartják részvényekben, a tőzsdén forgó részvényeknek pedig mindössze 4,3 százaléka van magántulajdonban, áll a közleményben. Ráadásul ez az arány az utóbbi időben folyamatosan csökken, miközben az uniós országokban általános 10 százalék körüli szint eléréséhez dinamikus emelkedésre lenne szükség.

A szövetség szerint az új adó bevezetése közel 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt közvetlenül is hátrányosan érintene, áttételesen pedig - a nyugdíjpénztárakon, biztosítókon, befektetési alapokon keresztül - 2,2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatása a likviditás csökkenése miatt.

BSZSZ: Senkinek nem kedvez az adófajta bevezetése

Ez nemcsak a kormány választási ígéretével, hanem a lakosság öngondoskodásának erősítését szorgalmazó kormányzati szándékkal is éles ellentétben áll, hiszen a fejlett országokban ennek egyik legfontosabb terepe éppen a tőzsde - áll a közleményben.

Az árfolyamnyereség-adó bevezetése ugyanakkor tovább gyengítené a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT) azt a törekvését, hogy a tőzsde a vállalati forrásbevonás fontos központja legyen, a BSZSZ szerint. A szövetség elnöksége - a BÉT vezetéséhez hasonlóan - úgy véli: tovább kell menni azon az úton, amely a vállalkozások forráshoz jutásában kiemelkedő szerephez juttatja a tőzsdét.

Alig származna bevétele a kormánynak az adóból

A BSZSZ elnökségének megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek sem támasztják alá. Ez az adófajta korábban évi 3 milliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevétel csupán 0,3 ezreléke. Ez pedig elenyésző összeg annak fényében, hogy a beszedés és az ellenőrzés várhatóan tetemes többletkiadásokat okoz majd az adóhivatalnak és ezen keresztül a költségvetésnek is.