Az EBRD középtávon kivonulhat Magyarországról

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megválasztott elnöke szerint a banknak meg kell fontolnia a piacgazdasági átalakulásban sikeres közép-európai országokban lévő befektetéseinek eladását, hogy több pénzt tudjon beruházni Oroszországban és a Balkánon. Az [origo] kérdésére az EBRD szóvivője elmondta: a bank befektetéseinek aránya Magyarországon a közeljövőben nem csökken jelentősen.

Jean Lemierre, az EBRD júliusban hivatalába lépő új elnöke a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: szerinte előnyösebb lenne, ha a bank bizonyos idő után kivonulna néhány közép-európai befektetéséből, és olyan országokra koncentrálna, amelyekben jelenléte jobban elősegítené a piacgazdaság kialakulását. Az EBRD új elnöke emlékeztetett arra, hogy a bank feladata a piacgazdasági átalakulás elősegítése, tehát a folyamatban előrébb tartó országok - Csehország, Lengyelország és Magyarország - esetében a pénzintézet feladatai jó részét már teljesítette.

A pragmatikus közgazdásznak tartott 50 éves Lemierre, aki 1995-től a francia pénzügyminisztériumban az államkincstárat irányította, a Financial Timesnak elmondta: számára nem jelent problémát a bank működési területének megváltoztatása, a kérdés csak az, hogy ezt milyen módon és mekkora sebességgel kell megtenni. Az EBRD néhány bankára nem venné szívesen, ha a bank visszavonulna a sikeresnek számító közép-európai országokból, mert ezek a befektetések már profitot termelnek. "Az EBRD bankárai ott akarnak maradni, ahol a pénz van, amit meg tudok érteni. De nekünk oda kell mennünk, ahol szükség van ránk" - mondta a közeljövőben hivatalba lépő elnök.

A bank részvényesei már régóta vitáznak azon, hogy hol fektesse be tőkéjét a pénzintézet. Az Egyesült Államok véleménye szerint az EBRD-nek már a volt Szovjetúnió területére kellene koncentrálnia, míg néhány EU-tagállam úgy véli, hogy a bank közép-európai szerepvállalását nem lehet csökkenteni.

Lemierre ugyanakkor azt is elmondta, hogy van még feladata egy kormányok által finanszírozott banknak Közép-Európában is, például a közszolgáltatások fejlesztésének finanszírozásában. Az EBRD szerepe azonban akkor biztosan megszűnik, ha a közép-európai országok csatlakoznak az Európai Unióhoz, és ezzel véget ér a gazdasági átalakulás folyamata.

Az EBRD jelenlegi szabályai szerint a bank pénzeszközeinek 30 százalékát a fejlettebb közép-európai országokba, 30 százalékát Oroszországba és 40 százalékát a többi, kevésbé fejlett balkáni és közép-ázsiai országokba kell befektetnie. A két évvel ezelőtti oroszországi válság óta azonban a volt Szovjetunió országainak nyújtott hitelek értéke meg sem közelítette az előirányzott mennyiséget.

Jeff Hiday, az EBRD szóvivője az [origo] kérdésére elmondta: semmiképpen nincs szó a bank magyarországi befektetéseinek azonnali eladásáról. A pénzintézet az év második felében áttekinti befektetéseinek helyzetét, és ezután dönt a portfóliók arányának esetleges megváltoztatásáról. A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az érvényben lévő középtávú, 3-5 éves szabályozás úgy szól, hogy az EBRD Közép-Európában tartja befektetéseinek 30 százalékát.

Tavaly december végéig az EBRD 1,28 milliárd euró értékben 59 projektet finanszírozott Magyarországon. A bank elsősorban a magánszférát támogatta: 53 vállalat és beruházások kapott EBRD támogatást, míg az állami szektor szereplői közül csak hatan használhatták a bank pénzét. Az EBRD résztulajdonosa többek között a Rába Rt.-nek, az EGIS Rt.-nek, a Graboplastnak, a Borsodchemnek és a Budapest Banknak.

[origo]