Bankárok bírálják a diákhitelt

Hibás a diákhitel rendszerének filozófiája - vélik egyes banki szakértők. Felesleges költséget okoz a diákhitel-intézet megalapítása, a finanszírozást a szükséges hálózattal és apparátussal rendelkező kereskedelmi bankokra bízhatták volna. Eredményesebb lett volna egy garanciális alapot létrehozni, amelyből a kereskedelmi bankok lehívhatták volna a vissza nem fizetett tartozásokat.

Bírálják banki szakemberek a diákhitel rendszerét. Állítják, a tanulmányi idő alatt felvehető pénzintézeti kölcsön szisztémája alapvetően hibás. Eltér a hazai terv a nemzetközi gyakorlattól, de feleslegesnek ítélik a diákhitel-intézet megalapítását is. A diákhitelre égető szükség van, de folyósítására más megoldást kell keresni - vélik.

- A jelenlegi rendszer nem jó - szögezi le Katona József, a CIB Bank ügyvezető igazgatója. Az állam kedvezményt nem ad, a hitelt a diákok piaci kamattal vehetik igénybe szeptembertől. Az ügyvezető igazgató várakozásai szerint így 18-20 százalékos kamatot kell majd fizetniük.

A diákhitel-intézet életre hívása ellen szól az is, hogy a tapasztalatok szerint állami szándékkal létrehozott programok esetén rendkívül rossz a visszafizetési hajlandóság. Kivétel talán a brit modell, ahol az adóhivatal szedi be a tartozást a diákoktól. Reménysugár, hogy nálunk is ezt a módszert választották, s az adóbevallási íven feltüntetik majd a diákhitel részletét is. Ám többek szerint vitatható és nem túl kellemes megoldás az adóhivatal bevonása a hitelezési folyamatba.

Ezzel a rendszerrel a bankok voltaképpen a diákhitel-intézetet hitelezik - szögezte le Katona József. Formálisan ugyan a diáknak adják a hitelt, de azt negyedévenként vagy félévenként számukra az intézet kifizeti.

A kamatokból származó bevétel tehát a diákhitel-intézet haszna.

A diákhitel rendszerének bevezetésére sok más lehetőség kínálkozik. Az állam létrehozhatott volna például egy garanciaalapot, amiből a kereskedelmi bankok lehívhatták volna a vissza nem fizetett tartozásokat - mondja Katona József. Csak a példa kedvéért: ha az állam 1 milliárdos alapot különít el e célra, abból 10 milliárdos hitelállomány finanszírozható.

A garanciaalapot később ki lehet pótolni vállalati pénzekből is. A nagyobb cégek ugyanis érdekeltek abban, hogy az egyetemekről, főiskolákról jól képzett szakemberek kerüljenek ki. Így előnyös lehet számukra, ha szponzorálják őket.

Bevezethették volna a nyugat-európai gyakorlatot is. Ott a neves iskolák támogatói pénzekből maguk hoznak létre ilyen alapot mindenféle állami program nélkül. A végzősöknek aztán erkölcsi kötelességük: ha pozíciójukban megtehetik, támogatják a fiatalabb generációk tanulmányait.

A diákhitelek finanszírozását saját eszközeikkel, saját forrásaikból a kereskedelmi bankok vállalták volna. Kizárólag garanciális biztosítékra lett volna szükség. Az intézet létrehozása drágítja a hitelezést, hiszen a pénzintézetek meglévő apparátusa és hálózata mellett felesleges egy másik szervezetet üzemeltetni.

Nincs jó hatással a már említett rossz részletfizetési hajlandóságra az sem, hogy a hitel összege egységes. Mindenkinek 21 ezer forintot utalnak havonta, akár többre, akár kevesebbre lenne szüksége. Ez pedig morálisan felmentheti a volt diákot a folyamatos törlesztés alól, hiszen ő kényszerből vett fel ekkora összeget.

Gáti Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője viszont úgy véli, üdvözlendő, hogy az állam végre felismerte: az állami beavatkozás elengedhetetlen a diákhitelezés terén. A hallgatók ugyanis másként nem hitelképesek, hiszen nincs rendszeres jövedelmük, s pénzfolyósítás esetén a normális kockázatoknál nagyobb rizikót kellene vállalniuk a bankoknak. Az üzletágvezető figyelmeztetett: számos ponton - például az adminisztrációs kérdésekben - még csiszolni kell a diákhitel rendszerét.

Egyelőre nem tudni pontosan, mennyire lesz használható a magyar rendszer - szögezte le Gáti Tamás. Kérdéses, szükséges-e hozzá kezesség, ha igen, az csak a kamatra vagy csak a tőkére, közvetlenül az állami kincstárból finanszírozzák-e vagy egy államigazgatási szervezet teszi azt. Ki kell dolgozni tehát, mi lesz a futamidő, mennyi a kamat.

(Népszava)