A bankrendszer nyeresége 170 százalékkal nőtt

Vágólapra másolva!
A magyar bankrendszer legsikeresebb éve volt a tavalyi és minden esély megvan arra, hogy a idén a hazai bankok még ezt is felülmúlják - mondta Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szövetség csütörtöki sajtóbeszélgetésén. Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a hazai bankok jövedelmezősége elmarad a külföldi bankokétól, így a külföldi tulajdonosok elvárásától is.
Vágólapra másolva!

A beszélgetésen elhangzott: a bankrendszer összesített mérlegfőösszege 2000-ben 15 százalékkal növekedett és adózás utáni nyeresége meghaladta a 100 milliárd forintot, ami 170 százalékos éves növekedést jelent. Nyers Rezső elmondta: idén az első negyedévben elért mintegy 42 milliárd forintos adózás előtti nyereség megközelíti az 1999-es év teljesítményét.

A bankszövetség szerint a nyereség növekedése elsősorban a volumen emelkedésével és a jutalékok növekedésével magyarázható. Az eredmények eléréséhez hozzájárult az is, hogy a növekvő hitelállomány ellenére a pénzintézeteknek nem kellett drasztikusan növelni céltartalékukat.

Erdei Tamás szerint aggodalomra ugyan még nem ad okot, ám figyelemre méltó, hogy a forrásoldalon, különösen a lakossági betéteknél reálértékben alig növekedett az állomány. Ezzel szemben idén az első negyedévben a vállalati kihelyezések 44 százalékkal, a lakossági hitelek pedig 50 százalékkal haladták meg a tavaly azonos időszakit. A lakossági megtakarítások stagnálásával kapcsolatban az elnök arra figyelmeztetett, hogy az ország hosszú távú dinamikus fejlődését ilyen alacsony megtakarítási ráta mellett csak a külső eladósodás növelésével lehet biztosítani. Hozzátette: a megtakarítások bővülésére a banki eredményesség növeléséhez is szükség lenne, bár az alacsony reálkamatok, a tőkepiac helyzete és az adórendszer mindezt nem segíti elő.

A devizaliberalizációval kapcsolatban az elnök elmondta: a magyar bankok erős versenyhelyzetbe kerülnek. Hozzátette: további nyomást kell gyakorolni a jegybankra, hogy a kötelező jegybanki tartalékolásból eredő, a külföldi bankokkal szemben még fennálló 40 bázispontos versenyhátrány csökkentése érdekében.

A kötelező tartalékráta július 1-i csökkentésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a bankok költségeit az intézkedés nem csökkenti olyan mértékben, hogy az látványos változtatást eredményezzen akár a hitel-, akár a betétkamatok esetében.

A diákhitellel kapcsolatban Erdei Tamás kijelentette: "Fel sem tételezzük, hogy a diákhitel nyújtásának lehetőségét az illetékesek nem ajánlják fel valamennyi bank számára, vagy nem pályáztatással döntenek a hitelfolyósítók köréről." Elismerte azonban, hogy pályázati felhívás kiírásáról még egyetlen bank sem értesült.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!