Költekezési hullám az átváltás miatt?

Áruvásárlási hullámot is gerjeszthet az euróra való átállás. A nyugat-európai országokban ugyanis sokan nem akarják majd az egyesített bankjegyre váltani készpénzben levő vagyonuk egy részét. Szakértők szerint 1100 milliárd eurónyi adózatlan "szürke pénz" ezért luxuscikkekbe, szőrmékbe és turizmusba vándorolhat. Az új bankjegyek jövetelére alaposan felkészültek a hamisítók is: arra számítanak, hogy a bevezetés első heteiben tarolhatnak a hamis bankókkal.

Svájci órákba, nemesfém ékszerekbe, antikvitásokba és egyéb luxuscikkekbe vándorolhat hónapokon belül több százmilliárd eurónyi valuta. Az eurózónában jövő év elején sorra kerülő pénzcsere során ugyanis sokan nem akarják eddigi láthatatlan jövedelmüket láthatóvá - és adóztathatóvá - tenni. A svájci óriásbank, a UBS Warburg felmérése szerint Nyugat-Európában mintegy 1100 milliárd eurónyi adózatlan "szürke pénz" vándorolhat luxuscikkekbe és utazásokba. Ennyire taksálják a 300 millió érintett, eurózónán belüli polgárnak készpénzben levő megtakarítását.

Az euróátváltástól ódzkodók többsége Dél-Európában - elsősorban Itáliában és Görögországban - él, ahol a fekete gazdaság a legszerényebb becslések szerint is a nemzeti össztermék 20 százalékát teszi ki. A szürke jövedelmek "eurósításától" elsősorban az adózás miatt tartanak, de a mostanában igencsak gyengécske közös valutától való félelem is óvatosságra inti az embereket. A polgárok ugyanis joggal tartanak attól, hogy az euróba fektetett pénzük tovább veszít értékéből - akkor pedig ezerszer jobb, ha értékálló és az adóhivatal által nem követhető befektetésbe mentik megtakarításaikat.

A nyugat-európai polgárokhoz hasonlóan cselekedhetnek a magyar és a környező országokban élő gazdagok is. Ezért elképzelhető, hogy fellendül a budapesti luxuscikkeket árusító boltok forgalma, és ezzel együtt meglódulhat az idegenforgalom is.

Nemcsak a luxuscikket forgalmazók, de a pénzhamisítók is számítanak az euró gyors bevezetését követő átállási problémákra. Utóbbiak a két hónapra korlátozott beváltási időszak alatt jelentős mennyiségű hamis euróbankjegyet tudnak a piacra dobni a lebukás veszélye nélkül. A Financial Timesban az Európai Központi Bank készpénzkiadásért felelős vezetője, Antti Heinonen nem is tagadja, hogy az euróbankjegy hamisítható, de az új bankók a korábbiaknál több biztonsági elemet tartalmaznak, és ezért hamisításuk is sokkal nehezebb lesz, mint volt az a német márka, vagy az olasz líra esetében. A EKB illetékese ugyanakkor azt is elmondta, hogy az új bankjegyek biztonsági megoldásait már szeptember 1-jétől nyilvánosságra hozzák és széles körben szeretnék elterjeszteni, még mielőtt a bankjegy fizikai valóságában megjelenik.

Erdei Tamás a nem osztja Antti Heinonen aggodalmait. A Magyar Bankszövetség elnöke a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, nem tart nagyobb méretű hamis euróbankjegy megjelenésétől. Megítélése szerint ugyanis a kibocsátásra kerülő bankók biztonsági elemei olyan jól kidolgozottak, hogy hamisításuk komoly nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor a belga rendőrség csütörtökön lefoglalt egy nagy fegyverkészletet, amellyel bűnbandák az euró bevezetésekor esedékes várható nagy pénzszállításoknál akartak lecsapni páncélkocsikra "egy szomszédos országban". Az elkobzott fegyverek között találtak Law típusú páncéltörő rakétát is.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Európai Központi Bank