Kormányoffenzíva az infláció ellen

A kormány és a jegybank meggyőződése, hogy a forint erősödése jelentősen csökkenti az import termékek árait, s ezáltal tarthatóak lesznek a meghatározott inflációs célkitűzések. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ellenben arra figyelmeztet, hogy az első öt hónap inflációs mutatói éves viszonylatban az árszintnövekedés érzetét keltik.

A forint átválthatósága, megerősítése eredményeként jelentősen csökkenhet egyes termékek - egyebek között a gépjárművek és az üzemanyagok - ára, sőt ez már most is érezhető - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Gödön, a kormány informális ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: a forint értékmeghatározási módjának megváltoztatásával az elmúlt napokban a forint erősödése nyomán az egész nemzeti vagyon - beleértve az emberek házait, gépkocsijait, termőföldjeit - 8-10 százalékkal felértékelődött.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ez az erősödés nem átmeneti jelenség, hanem tartós folyamat, amelynek hatására elsősorban az importból származó termékeknél árcsökkenés lesz tapasztalható.

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint viszont az év eddig eltelt időszakában bekövetkezett árváltozások nem adnak okot különös optimizmusra. Az idei, egyhavi inflációs indexek az év eleji magas, 1,5 százalékos növekedési ütemről májusig csak rendkívül lassan és ellentmondásosan csökkentek - áll az Ecostat kiadványában.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben az első öthavi index lényegesen kedvezőbben alakult, mint az idén. Ez a 12 havi mutatóknál a múlt évben fokozatosan mérséklődő fogyasztói árindexet eredményezett, míg ebben az évben ezzel ellentétes tendencia alakult ki. Ez éves viszonylatban inkább az infláció élénkülésének az érzetét kelti. Az árufőcsoportos adatok jelzik, hogy a kormányzati célokkal ellentétes tendencia az élelmiszer-ipari áraknál bontakozott ki és hatott leginkább az áralakulás egészére. Az élelmiszerárak havi változásának idei indexe már januárban is jóval magasabbról, 3,2 százalékról indult, mint a múlt év elején, amikor még 2 százalékos volt a drágulás. Ez a különbség április kivételével - amikor mindkét évben 0,6 százalékos havi többletet mértek - az év többi hónapjában is megfigyelhető volt.

Becslések szerint átlagban 20 százalékkal csökkentette az élelmiszer-ipari cégek jövedelmezőségét a forint árfolyamának erősödése az elmúlt hetekben. Az érintett társaságok ugyanis termelésük egy részét exportálják -hangsúlyozza Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Elmondta: a forint erősödésének hatásáról az élelmiszer-ipari kivitelre még nincsenek pontos adatok, mivel a szövetség szerint hosszabb időszak megfigyelése szükséges a pontos elemzéshez.

Emellett nemcsak a forint erősödésének hatásával kell számolni az élelmiszerpiacon, hanem a mezőgazdasági felvásárlási árak jelentős mértékű, az inflációt meghaladó emelkedésével is. Az exportpiacokon elszenvedett veszteségeket a legtöbb élelmiszer-ipari cég belföldön szeretné kompenzálni. Ezért is emelkedtek májusban az élelmiszerárak az Éfosz adatai szerint 17,8 százalékkal.

(MTI)