Szabályozzák az internetes reklámokat is

Pénteken a reklámszakma képviselői aláírták az 1997 óta változatlan Magyar Reklámetikai Kódex átdolgozott változatát. A Kódexbe új elemként bekerültek az internetre, illetve az interneten használatos valamennyi reklámeszközre vonatkozó szabályozások. Ezek közül az egyik legfontosabb az elektronikus levélben érkező kéretlen reklámküldemények, az ún. spam-ek kérdésének rendezése.

A reklámszakma és a média szervezeteinek képviselői kedden aláírták a Magyar Reklámetikai Kódex átdolgozott változatát. A Kódex újabb kiegészítéseit a reklámtörvény idei módosítása, illetve az új médiumok - elsősorban az internet - megjelenése tették szükségessé. Az utoljára 1997-ben átdolgozott Kódexet a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület közösen vizsgálta felül, az internetre vonatkozó szabályozásokat pedig a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Direktmarketing Szövetség, valamint a Reklám Világszövetség szakértői dolgozták ki.

Az átdolgozott változatból kimaradt néhány olyan elem - így például az összehasonlító és megtévesztő reklámok szabályai és tilalma, valamint a pornográfiával kapcsolatos reklámok korlátozásai - amelyek ugyan korábban a Kódex részeit képezték, de a módosított reklámtörvénybe bekerültek, ezért a Kódexben már nem szerepelnek.

Fontos módosítás, hogy a gyermekek és fiatalkorúak védelméről szóló cikkely a gyermekek fokozottabb védelméről szóló pontokkal egészült ki. Ezek szerint a gyermekeknek szóló reklámok tartalma és megjelenítése nem mutathatnak rossz mintát, negatív erkölcsi értéket. A kiegészítések szerint továbbá az iskolai reklám nem zavarhatja az oktatómunkát, a tanítás rendjét és a tanórákat.

A Kódex a reklám fogalmát egyértelműen kiterjeszti az interneten használható valamennyi reklámeszközre és kiemelten foglalkozik az internetre vonatkozó előírásokkal. Ezzel kapcsolatban Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének képviseletében elmondta: örvendetesnek tartja, hogy a reklámszakma befogadta az internet-szakmát is, és hozzátette, hogy a reklámetikai kódex elemei gyakorlatilag az interneten sem mások. Nádori elmondta, hogy szeretnék, ha a reklámetikai kódex szakmai és etikai normái használhatóak lennének az internet világában is.

A Kódex leszögezi, hogy az internetes reklámozóknak különös figyelmet kell fordítania a pontos és hiteles tájékoztatásra, különös tekintettel az olyan reklámokra ahol a felhasználó kizárólag a hirdetés alapján dönt a vásárlásról (pl. áruküldés). Kerülni kell a különböző technológiák megtévesztő, félrevezető alkalmazását, illetve a velük való visszaélést.

Az internetes reklámok közül a legtöbb probléma a felhasználókhoz elektronikus levél útján eljuttatott reklámok ügye körül alakult ki. Nádori Péter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az aláírók szándéka szerint a hirdetők, tulajdonosok és felhasználók számára egyaránt alkalmazható módon kívánták szabályozni a kérdést.

A Kódex új szövege szerint az elektronikus levélbe elküldött reklám csak olyan felhasználóhoz juttatható el, aki ehhez előzetesen hozzájárult, elsősorban azért, mert egy-egy küldemény letöltése néha sok időbe telik, ami a felhasználónak többletköltséget jelent. A szabályozás kitér arra is, hogy az e-mailben küldött reklámok a felhasználó engedélyének megfelelő mennyiségben és gyakorisággal küldhetők. Az aláírók szándéka, hogy az e-mailes reklámokat megszabadítsák a kéretlen küldeményektől, az ún. spam-ektől, és így a felhasználók számára átlátható viszonyokat teremtve élhessenek a reklámozók ezzel a hirdetési lehetőséggel.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Önszabályozó Reklám Testület

Magyar Reklámszövetség