Törvényt sértett a vagyonkezelő az ÁSZ szerint

Két esetben is törvényt sértett tavaly az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevők legalábbis így értékelik azt, hogy a cég - készpénzhiányát orvosolandó - a múlt év végén a nem privatizálandó vagyonelemek közé sorolta át az MTV Rt. Szabadság téri székházát, illetve hogy a saját vagyona terhére vállalt készfizető kezességet a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) Rt. számára. Az ingatlanügylettel kapcsolatos megállapítást nem kifogásolta sem az ÁPV elnök-vezérigazgatója, sem a céget felügyelő kancelláriaminiszter; a kötelezettségvállalást viszont mindkettő szabályosnak tartja.

Megsértette a privatizációs törvényt az ÁPV Rt. - állapította meg az ÁSZ a társaság tavalyi működését ellenőrző vizsgálata során. A számvevők jogértelmezése szerint ugyanis az ÁPV nem sorolhatta volna át az MTV Rt. Szabadság téri székházát az úgynevezett saját vagyonába, s nem vezethetett volna át ennek ellenértékeként négymilliárd forintot a saját vagyon pénzeszközeiből a privatizációs bevételeknek fenntartott bankszámlájára.

Ez a lépés két ok miatt is ellentétes volt a vonatkozó törvénnyel. Egyrészt ugyanis ez a tranzakció nem értékesítés volt, holott a jogszabály szerint a hozzárendelt, vagyis privatizációra szánt vagyonnal azt kell tenni (feltéve persze, hogy nem tartós állami tulajdonba sorolt vagyonról van szó, illetve nem vonatkozik rá külön szabályozás). A törvényben nincs szó az átvezetés lehetőségéről. Másrészt a saját vagyonból származó bevétellel - onnan csoportosították át a székház ellenértékét - kapcsolatos passzus előírásainak sem felelt meg a tranzakció: nem rendelkezett róla semmilyen jogszabály, de még kormányhatározat sem volt - érvel meg az ÁSZ.

Ezzel a megállapítással egyébként nem vitatkozott az ÁSZ-nak küldött - a jelentéshez csatolva publikált - levelében sem az ÁPV elnök-vezérigazgatója, sem a céget felügyelő kancelláriaminiszter, sem a Pénzügyminisztérium (PM). Az ÁPV Rt. viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a privatizációs törvénynek megfelelően el szeretné adni a székházat, méghozzá az év második felében. Az idei üzleti tervében pedig számol azzal is, hogy az ingatlant visszahelyezi a hozzárendelt vagyonába.

A lépésre különben azért került sor a múlt év végén, mert az ÁPV-nek nem volt elegendő készpénze, s ezt részben - most átmenetinek minősített - átcsoportosításokkal orvosolta. Ennek kapcsán érdemes lehet felidézni: a cég üzleti bevételei a tervezettnél jóval alacsonyabbak lettek, mintegy 46 milliárd forintra rúgtak. Ezzel szemben 61,2 milliárd forintnyi kiadása volt a hozzárendelt vagyon terhére. A lyukat úgy tömték be, hogy felhasználták az előző évről áthozott ötmilliárd forintos nyitó pénzkészlet egy részét; illetve két, összesen 12,8 milliárd forint értékű átcsoportosítás révén megnövelték a hozzárendelt vagyon bevételeit. - két tranzakció egyike volt az MTV székházának említett átsorolása; a másik, hogy 2,2 millió darab Mol-részvényt a privatizációs tartalékba helyeztek, ezek ellenértékét, 8,8 milliárd forintot pedig a hozzárendelt vagyonos bankszámlára utalták át (MH 2000. december 20., 21.).

Az előbbihez hasonló kifogás érte az ÁPV Rt.-t egy másik tranzakció kapcsán is. A vagyonkezelő által 500 millió forint jegyzett tőkével alapított RFH Rt. megvásárolta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. néhány érdekeltségét, nevezetesen a regionális fejlesztési társaságokban, a Kockázati Tőkealap Kezelő Rt.-ben és a Promei Kft.-ben birtokolt részvényeit, üzletrészét. Ezek vételárát 5,1 milliárd forintban határozták meg előzetesen. Az MFB számára az ÁPV garantálta, hogy megkapja a pénzt: ötmilliárd forintos készfizető kezességet vállalt az ügylethez a saját vagyona terhére. Csakhogy az ÁSZ szerint ezt nem tehette volna meg, mivel az RFH nem a saját vagyonához, hanem a hozzárendelt vagyonhoz tartozott. Márpedig a privatizációs törvény azt írja elő, hogy a kettőt el kell különíteni egymástól - emlékeztettek a számvevők.

A kancelláriaminiszter azonban másképpen értelmezi a privatizációs törvényt. Stumpf István szerint ugyanis nem volt szabálytalan az ügylet, mert a jogszabály nem zárja ki, hogy a saját vagyona terhére vállaljon készfizető kezességet az ÁPV. Hasonlóan érvel Faragó Csaba, a társaság elnök-vezérigazgatója is. Az ÁSZ elnökének írt levelében arra hivatkozik, hogy a törvényben az áll: "a saját bevételeket elsősorban a következőkre fordíthatja" - ez azt jelenti szerinte, más, fel nem sorolt célokra is felhasználható. Stumpf és Faragó is azzal érvel, hogy a törvény indoklása az ő álláspontjukat támasztja alá. Az elnök-vezérigazgató pedig hozzáfűzi azt is, hogy az üzleti tervükben szerepel a kötelezettségvállalás fedezeteként 4,99 milliárd forint, amit egyébként leghamarabb június 30-án hívhatott le az MFB. Az ÁPV már idézett közleményében az olvasható továbbá, hogy az ügyletre a kormány határozata adott felhatalmazást, s megkapták hozzá a pénzügyminiszter jóváhagyását is.

Az ÁSZ-t azonban a jelek szerint nem győzték meg ezek az érvek. A jelentésben ugyanis továbbra is szerepel a kifogásolt megállapítás, amihez azt is hozzátették a számvevők: úgy értékelik, hogy ebben az ügyben megosztott az ÁPV, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és a Pénzügyminisztérium álláspontja. Az előbbi kettő szerint ugyanis a kötelezettségvállalásnak már nincs kockázata, mivel a költségvetési törvényben előirányoztak 7,5 milliárd forintot az RFH tőketartalékának a növelésére. A PM viszont nem kifogásolta az ÁSZ megállapításait. A számvevőszék különben továbbra is kockázatosnak tartja az ügyletet egészen a kezességvállalás lejártáig, amit a költségvetési törvény rendelkezése nem szüntetett meg - olvasható a jelentésben.

Daróczi Dávid

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Állami Számvevőszék

ÁPV Rt.