Zsebszerződést köt a kormány?

A kormány nem várja meg az Országgyűlés Nemzeti Földalap felállításáról szóló döntését. Hamarosan ugyanis egy új gazdasági társaság fogja megvásárolni a zsebszerződésüket felmondani kívánó gazdák földjét. Az ellenzéki pártok szerint a megoldás sérti a földtörvényt, amely csak belföldi magánszemélyeknek engedélyezi a földvásárlást.

A kormány még a parlament őszi ülésszaka előtt felállítja a Nemzeti Földalapot (nfa) - jelentette be szokásos szerda reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány keddi döntése értelmében a hamarosan létrejövő gazdasági társaság azonnal hozzálát a zsebszerződésüket felfedő gazdák termőföldjének megvásárlásához. A felajánlott területeket a költségvetésben a Nemzeti Földalap létrehozására elkülönített 5 milliárd forint felhasználásával fogja az új cég megvenni. A miniszterelnök szerint a társaság létrehozására külön törvényi felhatalmazás nélkül, a már meglevő törvényekre támaszkodva kerülhet sor. A földalap működéséről később lehet törvényt alkotni, vagy akár a földtörvény keretei közt is lehet rendelkezni erről a kérdésről - mondta Orbán Viktor.

Az új intézmény felállításának első lépéseként a miniszterelnök munkacsoportot alakított a zsebszerződések felszámolásával kapcsolatos kormányzati teendők koordinálására. A munkacsoportnak tagja a földművelésügyi és vidékfejlesztési, az igazságügyi, a környezetvédelmi, valamint a PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A miniszterelnök felhatalmazása nyomán a munkacsoport megvizsgálja, miként állítható fel azonnal a Nemzeti Földalap, hogy mielőbb megkezdődhessen a korábban illegálisan, zsebszerződésekkel értékesített földek felvásárlása.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) már folyik az előkészítő munka annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalap még a parlament őszi ülésszaka előtt felállhasson - közölte Imrédy Szabolcs, a tárca szóvivője. A hírek szerint Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter legkésőbb jövő hét elején ismerteti az nfa felállításának folyamatát. A szóvivő nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy a tárca jogilag miként képzeli el a földalap létrehozását.

Gazdasági társaság nem vehet földet Magyarországon a törvény szerint

A parlamenti pártok agrárszakértőit meglepte a miniszterelnök bejelentése. Zsikla Győző (FKGP) szerint a kormány váratlan döntése összefügg az Európai Unióval földügyben kötött megállapodással. A politikus úgy látja, a földalap létrehozásáról szóló hír nem egyéb, mint a közvéleményt megnyugtató kampányfogás, amelynek célja, hogy helyrehozza a Brüsszellel kötött megállapodásban elkövetett hibát.

Mint ismeretes, a csatlakozási tárgyalások során a Külügyminisztérium beleegyezett abba, hogy az uniós csatlakozás után a három éve Magyarországon élő külföldi gazdák földet vehessenek. A kormány most a zsebszerződések felszámolásával szeretné a már itt lévő külföldieket kiszorítani, hogy a korábban megvett föld három év múlva ne menjen át az ő tulajdonukba - mondta Zsikla. A képviselő szerint azonban a kitűzött célt a kormány nem fogja elérni, mert a földalap számára elkülönített 5 milliárd forint kevés ahhoz, hogy az állam ráígérhessen a külföldiek által a földért fizetett árakra.

Medgyasszay László (MDF) örül annak, hogy végre történik valami a földalap ügyében, ám szerinte jobb megoldás lenne törvényben rendezni a kérdést. Kérdéses az is, milyen jogosítványokkal fog rendelkezni az új gazdasági társaság, például lesz-e elővásárlási joga vagy kisajátíthat-e földeket - jegyezte meg Medgyasszay. A képviselő szerint az államnak van lehetősége gazdasági társaságot felállítani és földet vásárolni, hiszen mindkettőre volt már példa. Abban az esetben azonban, ha sikeres lesz a zsebszerződések elleni kampány, kevésnek bizonyulhat a földalap számára biztosított 5 milliárd forintos költségvetési támogatás - véli az MDF szakértője.

Az ellenzéki pártok képviselőinek egybehangzó véleménye szerint a földtörvény módosítása nélkül gazdasági társaság nem vehet földet Magyarországon. A jogszabály ugyanis csak belföldi természetes személyeknek engedélyezi a földvásárlást. A nagy sietség csak látszat, a kormány ezzel szeretné elterelni a figyelmet arról, hogy továbbra sem tesz semmit a mezőgazdaságért - nyilatkozta lapunknak Orosz Sándor. Az MSZP-s politikus szerint ezzel a módszerrel a kabinet újabb zsebszerződésekkel váltja fel a régieket. Kis Zoltán (SZDSZ) véleménye szerint alkotmányjogilag kifogásolható a kormány elképzelése. Az agrártárca egykori politikai államtitkárának véleménye szerint a kormány semmis szerződéseket legalizál, ha a külföldieknek földet eladó spekulánsoktól megvásárolja a földet, hogy aztán saját klientúrájának adhassa tovább a megszerzett területeket.

Zsebszerződések ügyében néhány megkeresés már érkezett az Igazságügyi Minisztérium győri ügyfélszolgálati irodájához az utóbbi napokban. Horváth József ügyvéd, a Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyét ellátó regionális iroda vezetője elmondta: volt olyan telefonos érdeklődő, aki zsebszerződést kötött földje értékesítésére, s az iránt érdeklődött, mit lehet tenni, hogy ebből a helyzetből kikeveredjék. Horváth József a korábbi hivatalos bejelentést megismételve leszögezte: a zsebszerződésnek önmagában nincs büntetőjogi következménye. Az irodát felkereső ügyfelek szakmai segítséget kapnak ahhoz, hogy megismerjék a semmisségre, érvénytelenségre, szerződésbontásra vonatkozó szabályokat.

Mihálovits András

(Népszava)