Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata és a gazdasági társaság a pénzeszközeinek bővítése, valamint a gazdálkodó szervezetben való vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében legkésőbb 1993. május 15-ig vagyonjegyet bocsáthatott ki. Tekintettel arra, hogy a kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozója számára ingyenesen megszerezhető vagyonjegyet juttathatott, a vagyonjegy bizonyos szempontból a dolgozói részvény elődjének is tekinthető.
A vagyonjegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír volt. A kibocsátó arra vállalt kötelezettséget, hogy a vagyonjegyben megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának - a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően - évente osztalékot fizet.
Új vagyonjegy kibocsátására 1993. május 15-ig volt csak lehetőség. Az ezt megelőzően juttatott vagyonjegyek a törvény erejénél fogva nem szűntek meg, sőt azok egyoldalú megszüntetésére, felmondására sincs lehetőség. A gyakorlatban a kibocsátók a vagyonjegyeket általában visszavásárolták, vagy dolgozói részvényre váltották át.