Magyarországon senki sem tartja nyilván, hogy hány kis és nagy cég tartja fenn magát bérmunkából, illetve hány embert foglalkoztatnak ezek a szervezetek. Arra sem terjed ki a statisztikusok figyelme, hogy a dominánsan exportból élő cégek száma mennyi. A kérdést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara napokban elkészült tanulmánya hangsúlyosan veti fel. A megyei kamarák közreműködésével végzett felmérés ugyanis arra a következtetésre juttatta őket, hogy a forint erősödése komoly veszélybe sodorhatja a bérmunkát végzőket. Az ötszáz megkérdezett vállalat nyilatkozataiból kiderült: a textilipari, az élelmiszer-ipari és gépipari bérmunkát végzők nem látnak esélyt az egyébként is nyomott bérmunkadíj emelésére.
A jelzések szerint "benne van a pakliban", hogy a munkáltatók az erősödő forint miatt dráguló magyar munkaerőt egyszerűen leváltják az olcsóbb kelet-európaival. Mint azt a tanulmány összegzője, Palócz Éva a Népszavának elmondta, a bérmunka hazai szerkezete olyan, hogy a tevékenységet szinte napok alatt át lehet vinni például Romániába vagy Ukrajnába.
Ha ez a tendencia beindul és általánossá válik, akkor nagy a veszélye annak, hogy ez a tevékenységi forma tömegesen megszűnik. Ebből viszont az következik, érvel a szakember, hogy egyes térségekben rövid távon súlyos foglalkoztatási gondok keletkeznek, megugorhat a munkanélküliséget jelző grafikon.
Amennyire pozitív módon éli meg a lakosság azt, hogy a forintért az eddiginél több valutát kap, annyira negatív az a hatásmechanizmus, amit ugyanez a tény az alapvetően exportból élő cégeknél idéz elő - érvel Palócz Éva. Emlékeztet arra, hogy a bérmunkán eleve igen alacsony exportnyereség képződik. A felmérésben szereplő 155 bérmunkát végző szervezet 62 százaléka azt jelezte, hogy nyeresége alig éri el a 4-5 százalékot. Ebből pedig az következik, hogy a forint jelenlegi 10 százalékos erősödésével egyértelműen veszteségessé válnak.
A kamara feltételezése szerint az erős forint fennmaradása nem az összes bérmunkázó céget veszélyezteti, hanem csak azokat, amelyeknél a bérmunka jövedelmezősége alacsony és az összes árbevétel több mint felét képviseli. Ahol viszont nagyobb a belföldi értékesítési arány, mint az export, ott a tartalékok esélyt adnak a túlélésre.
A tanulmány kalkulációja szerint a felmérésben részt vevő bérmunkát végző szervezeteknek csupán 40 százaléka találja majd szembe magát a megszűnés veszélyével, ami az 500 cégnél foglalkoztatott dolgozók 10 százalékát teheti munkanélkülivé. Palócz Éva megjegyezte, ez természetesen nem azt jelenti, hogy Magyarországon az összes foglalkoztatott 10 százalékának a munkahelye szűnik majd meg. Mintájukban ugyanis nagyobb volt a bérmunkában tevékenykedő cégek aránya, mint amilyen egzakt adatok híján a gazdaság egészében feltételezett.
A kamara szerint mindazonáltal országosan több ezer olyan munkahely lehet, amelyek a bérmunka veszteségessége miatt megszűnhetnek. A több ezer munkahely több tízezer alacsony képzettségű munkavállaló utcára kerülésével jár.
Az erős forint várható negatív hatásait az érintett cégek még aligha tudják elemezni. Kardos Józsefné, a dombóvári Kard-Trike Kft. gazdasági vezetője is tanácstalan. Egyrészt örül az erősödő forintnak, de abban teljesen biztos, hogy fémszerkezeteikből kevesebbet rendelnek majd a németek, a hollandok és az osztrákok. Miskolci Béla, a petőházai Sefra Hungária Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, mivel vállalkozásuk száz százalékban festékipari importőr, nem fáj a feje. A dunaföldvári Gumiipari Szövetkezethez még el sem jutott a probléma, hiszen a cég 150 dolgozója, Kertész Zoltán elnökkel együtt, szabadságon van. Augusztus elsején indítják be a létért való küzdelmet. A siker kétesélyes.
Szabó Iréne
(Népszava)