Holland invázió és kiszorítósdi a magyar virágpiacon

Éles küzdelem bontakozott ki a magyar piac megszerzéséért a hazai virágkertészek és a holland dísznövény-kereskedők között. Utóbbiak már bekebelezték a cseh, a szlovák mellett a lengyel virágpiacot is. Ügynökeik figyelik, mikor miből lép fel hiány, hogy elárasszák az adott fajtával a hazai csarnokokat. Jó hír viszont, hogy a verseny közben a hazai piac jelentősen nő.

Egyre élesebb harc folyik a magyar piac megszerzéséért a hazai virágkertészek és a holland dísznövény-kereskedők között.

Utóbbiak, hogy "kiüssék a nyeregből" az itthoni vállalkozókat, végletekig csökkentik áraikat. A Magyar Hírlap információi szerint a "tulipán országában" a közelmúltban létrehoztak egy pénzügyi alapot, amelyből a terjeszkedésüket finanszírozzák. Már bekebelezték a cseh, a szlovák és a lengyel piacot is. Jellemző módszerük, hogy olyan hálózatot hoznak létre, amelynek segítségével napra készen követik a hazai árakat, s így gyorsan tudnak reagálni. Évről évre egyre több az import dísznövény a piacon - állítja Kovács Barnabás Bács-Kiskun megyei kistermelő. Időnként a holland dömpingáras rózsákkal valósággal elárasztják az ország legnagyobb, szigetszentmiklósi nagybani virágpiacát. A helyzet európai uniós csatlakozásunk után még rosszabb lesz: megszűnik a vágott virágok után fizetendő 24 százalékos vám is.

Hollandiában modern üvegházakban, számítógép vezérelte virágtermesztést folytatnak, nálunk sok esetben korszerűtlen technológiával dolgoznak. A magyar kertészeknek fejleszteniük kellene, hogy állják a sarat - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Kardos Gábor, a Dísznövény Terméktanács titkára. Mindehhez persze sok pénz kell: egy hektár fóliasátor több mint 30 millió forintba kerül, ugyanekkora üvegház ennek háromszorosába-négyszeresébe. A bankok nem vagy csak teljesíthetetlen feltételek mellett nyújtanak hitelt. A szaktárca inkább nehezíti a termelők helyzetét: a dísznövénykertészeket leszámítva minden más őstermelőnek 2 millió forintos árbevételig adómentességet ad, a virágtermesztőknél 250 ezer forintnál húzták meg a határt.

A valóság ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy a termelőknek nincs, vagy kevés pénzük lenne a fejlesztésekre. Magyarországon virággal foglalkozni valóban virágzó üzletet jelent. Ezt támasztja alá, hogy évről évre egyre többen hoznak létre dísznövénykertészetet sok esetben minden szakmai háttér nélkül, s még többen kezdenek el foglalkozni virágkereskedelemmel. Mással ugyanis aligha lehet magyarázni, hogy sorra létesülnek a nagyobb településeken az önálló, nagybani virágpiacok. Az ország legnagyobb, szigetszentmiklósi "elosztóközpontját" is bővítik, a beruházás 400 millió forintba kerül. A fedett pavilonban kialakított elárusítóhelyek közül a legkisebbért is (ami nem több 6 négyzetméternél) egy kisebb lakás árát kérik el, azaz 4 millió forintot. Szakemberek szerint mindezek hátterében az áll, hogy évente 8-10 százalékkal növekszik a dísznövények iránti kereslet Magyarországon. Jelenleg egy ember 3 ezer forintot költ el évente vágott vagy cserepes virágra - közölte a legnagyobb virágpiacot működtető Flóra Hungaria Dísznövény-kereskedelmi Kft. szakmai igazgatója. Retkes József szerint a változás összefügg az életszínvonal javulásával és a multinacionális cégek megjelenésével. A nagy nemzetközi cégek ugyanis külön hangsúlyt fektetnek a szép irodai környezet kialakítására, aminek nélkülözhetetlen kelléke a dísznövény. A virágpiaci pezsgést jellemzi, hogy a nagybanin évente legalább 400 ezer kereskedő és termelő "randevúzik" egymással, a forgalom nagysága 10-15 milliárd forint közöttire tehető.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)